Munkahely-módosítás – ha "visszavágyik" a munkavállaló

Kérdés: Egy bolthálózatnál dolgozom évek óta. Többször kértem a munkáltatómat, hogy ha üresedés lesz a lakóhelyemhez közelebbi üzletben, akkor helyezzen át. Nemrég tájékoztatott, hogy közelebb helyezne, ha beleegyezek. Átgondoltam, és sokkal kényelmesebb lenne a napi munkába járás. Viszont, ha ott nem olyan jó a munkahelyi légkör, akkor nem biztos, hogy jobban járnék. Ha hozzájárulok az áthelyezésemhez, és nem tetszik az új hely, visszahelyeztethetem magam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Mindebből az is következik, hogy ha a munkaszerződésben kikötötték a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak

Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ha a munkavégzéshez szükséges személygépkocsi használata, az ebből eredő, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak

Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a részmunkaidős foglalkoztatással csak néhány helyen, elszórtan foglalkozik. Míg a régi Mt. még kifejezetten tartalmazta a kérdésre választ adó időarányosság elvét, addig ez az Mt.-ből kimaradt. A választ az Ebktv. rendelkezéseiből kell levezetni. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén

Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
Részlet a válaszából: […] A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár, amely tételes elszámolással (számlával igazoltan) vagy átalányként számolható el [437/2015. Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az a tény, hogy az érintett munkavállaló messze lakik a munkavégzési helytől, nem függ össze sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Utazási költségtérítés távmunkásoknak

Kérdés: Társaságunk adminisztratív területen több távmunkást foglalkoztat, akik otthonról dolgoznak. Ugyanakkor, ritka alkalmakkor nekik is meg kell jelenniük a cég központjában, például továbbképzések, értekezletek esetén. Kérdésünk, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni nekik az utazási költségeiket: ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Vagy a távmunkásoknak (mivel nincs is munkavégzési helyük) nem is járhat a munkába járásra költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] A kiindulópont: mi szerepel a munkavállaló munkaszerződésében. A távmunkásnak is meg kell adni a munkavégzési helyét a munkaszerződésben, az általános szabályok szerint, azaz nem igaz, hogy a távmunkásnak ne lenne munkavégzési helye. Ha nem adtak meg külön munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaidő-kiesés ónos eső miatt

Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok (vis maior) miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Az ónos eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkaidő és munkába járás

Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott ítélet tényállása szerint a munkavállalók Spanyolországban egy munkáltatói átszervezést követően úgy látták el a munkájukat, hogy otthonukból indulva a munkáltató által meghatározott időrendben és földrajzi területen belül lévő ügyfeleket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Néhány munkavállalónk vidékről jár be a munkahelyére, többnyire tömegközlekedéssel. Kötelező-e megtérítenünk utazási költségeiket, illetve felhívni arra a figyelmüket, hogy ilyet igényelhetnek? Mi a helyzet akkor, ha visszamenőlegesen bejelentik az igényüket a költségtérítésre, egyáltalán megtehetik-e?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel; az ilyen költségek megtérítésének szabályait a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A költségtérítés a 39/2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szokásosan telephelyen kívül dolgozó munkavállalók munkába járása

Kérdés: Munkavállalóink szerelőmunkát végeznek, rendszeresen kijárnak az ügyfelekhez, és a területi központba csak akkor jönnek be, ha adminisztrációs feladatokat kell ellátniuk, vagy eszközöket kell felvenniük, leadniuk. Munkaszerződésükben munkavégzési helyként az a régió van megjelölve, amelyen belül az ügyfeleket fel kell keresniük. Ebből következően a napjaik jelentős részében közvetlenül otthonukból utaznak ki a felkeresendő ügyfelekhez, és a nap utolsó ügyfelétől közvetlenül utaznak haza. A felkeresendő ügyfelek listáját előzetesen a területi központból kapják meg. Jól gondolom, hogy esetükben az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől történő utazás az Mt. szabályai szerint nem minősül munkaidőnek?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás alapján a munkaszerződésben a munkavégzési hely meghatározható nagyobb földrajzi egységként is; ilyen esetben a munkáltató egyoldalú utasítással jogosult kijelölni, hogy pontosan hol kell a munkavégzést teljesíteni, azaz mi lesz a konkrét munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.
1
6
7
8
11