Munkabérelőleg levonásának korlátai

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. Az ilyen bérlevonás esetén nem kell figyelembe venni a levonásmentes munkabérrészt sem; tehát az is előfordulhat, hogy a munkavállaló részére nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaruha biztosítása

Kérdés: Egy fuvarozó cégnél kötelező a munka­ruha, de az árát levonja a munkáltató a bérből. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg [Mt. 51. § (1) bek.]. Tehát a munkaruháról a munkáltatónak kötelező gondoskodnia, és annak árát nem téríttetheti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Levonásmentes munkabér fogalma

Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A törvényi fogalom szerint a levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A Vht. szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a tandíj 25%-ára vonatkozó követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek.]. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a levonás összegét, gyakoriságát és jogcímét is. Ez megtehető külön nyilatkozatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Levonás egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó jövedelemből

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg – többek között – az adós munkabéréből kell behajtani [Vht. 7. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Egyszerűsített foglalkoztatás bére – a végrehajtás hatálya alá tartozás

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Szja-tv.-t az Eft. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések között szerepel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított napi átalányközteher...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkabérből levonás a kölcsönvevő részére

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk a targoncával közlekedve elvétette a kaput, és megrongálta az üzem falát, valamint a kapuemelő automatikáját. A kölcsönbeadóval kötött megállapodásunk alapján a munkavállaló által okozott károk tekintetében mi minősülünk munkáltatónak. A munkavállaló el is ismerte a felelősséget és a kár összegét, és meghatalmazást kívánt adni a kölcsönbeadónak, hogy a munkabéréből a megállapított ütemezés szerint közvetlenül vonja le, és utalja át részünkre a kártérítési részleteket. Ezt azonban a kölcsönbeadó megtagadta, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevő követelését még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem vonhatja le a munkabérből. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló károkozása esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szemben kártérítési igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti [Mt. 221. § (1) bek.], amennyiben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérően meg nem állapodnak. A munkabérből való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs (Mt. 162. §). A beszámítás fogalmát a Ptk. határozza meg, amely szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
1
4
5
6
8