Jogalap nélkül felvett munkabér levonása hóközi számfejtési időszak esetén

Kérdés: Bérszámfejtésünk az előző hónap 26. napjától a tárgyhónap 25. napjáig tart. Egyik munkavállalónk augusztus 1-jén hozta be táppénzes papírjait, amely szerint július 26. és 31. között keresőképtelen volt. Mivel a bérszámfejtési időszak már lezárult, részére júliusban a teljes havi munkabére számfejtésre került, viszont az augusztusi béréből szeretnénk levonni a keletkezett túlfizetést az Mt. 155. §-ának (4) bekezdése alapján. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabály alapján a munkabéreket a tárgyhónapra, a hónap első napjától a hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szakszervezetitagdíj-levonásról szóló tájékoztatás

Kérdés: Cégünk munkavállalói közül többen is szakszervezeti tagok. A szakszervezet a közelmúltban kérte, hogy minden hónapban adjunk kimutatást arról, melyik munkavállaló esetében teljesítette a tagdíjlevonást. Feltétlenül meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] A Tagdíj tv. 2. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló írásbeli kérelme alapján a munkáltató a munkavállaló munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat levonja, és a szakszervezetnek átutalja, akkor a szakszervezet kérésére évenként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet a válaszából: […] Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően: 1. gyermektartásdíj, 2. egyéb tartásdíj, 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkabérelőleg levonásának korlátai

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. Az ilyen bérlevonás esetén nem kell figyelembe venni a levonásmentes munkabérrészt sem; tehát az is előfordulhat, hogy a munkavállaló részére nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaruha biztosítása

Kérdés: Egy fuvarozó cégnél kötelező a munka­ruha, de az árát levonja a munkáltató a bérből. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg [Mt. 51. § (1) bek.]. Tehát a munkaruháról a munkáltatónak kötelező gondoskodnia, és annak árát nem téríttetheti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Levonásmentes munkabér fogalma

Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A törvényi fogalom szerint a levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A Vht. szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a tandíj 25%-ára vonatkozó követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek.]. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a levonás összegét, gyakoriságát és jogcímét is. Ez megtehető külön nyilatkozatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Levonás egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó jövedelemből

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg – többek között – az adós munkabéréből kell behajtani [Vht. 7. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Egyszerűsített foglalkoztatás bére – a végrehajtás hatálya alá tartozás

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Szja-tv.-t az Eft. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések között szerepel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított napi átalányközteher...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
1
4
5
6
8