Munkabérből való levonás – a ki nem fizetett étkezési díj

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya ennek az eljárásnak. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállaló béréből – a levonásmentes munkabérrészig – levonással éljen, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul. A hozzájáruló nyilatkozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően a probléma lényege, hogy Önnek kifizettek egy bizonyos összegű prémiumelőleget, majd a teljesítmény értékelésekor az "jött ki" eredményként, hogy az előlegként kifizetett összeg magasabb volt, mint amit prémiumként összesen fizetni kellett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszából: […] 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg [Mmtv. 30. § (1) bek.]. A 2011. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Végrehajtói utasítás – a munkáltatói megfelelés kérdése

Kérdés: Több dolgozónak is van levonása. A végrehajtó sok esetben megbontva, egy-egy végrehajtást akár 3-4 különböző bankszámlaszámra kér utalni. Mivel több dolgozóról van szó, ez számunkra, különösen a tranzakciós díj bevezetése óta, éves szinten több tízezer forintos kiadás. Kötelesek vagyunk-e a végrehajtó ezen utasításának megfelelni, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy a kívánt összeget a megjelölt időpontokban házipénztárunkban átveheti?
Részlet a válaszából: […] A Vht. szerint a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetve kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára [Vht. 75. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Levonásmentes munkabérrész számítása

Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetve ha a szolgálati viszony ez előtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján a Hjt.-ben meghatározott kivétellel leszerelési segélyre jogosult [Hjt. 68. § (1) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető [új Mt. 163. § (1)-(2) bek.]. A munkabérből való levonásnak pedig jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségénekmegszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy azadott helyzetben általában elvárható. A felelősség feltételeinek fennállását, akárt, valamint az okozati összefüggést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből

Kérdés: Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
Részlet a válaszából: […]  Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló több követelésta munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni a Vht. szabályainakmegfelelően: 1. gyermektartásdíj; 2. egyéb tartásdíj; 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esőjárandóság (Vht. 65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. szerint végrehajtás során a munkabérből történőlevonásnál a nettó munkabérből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesenlegfeljebb 50%-ot lehet levonni (61. §). Tehát, ahogyan kérdésében isjelezte, 138 000 Ft nettó fizetés mellett legfeljebb 69 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
5
6
7
8