Találati lista:
21. állásfoglalás / 28 Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
22. állásfoglalás / 28 Kormánytisztviselő gyermek utáni pótszabadsága
Kérdés: Egy év közben jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőnknek gyermekei születtek. Esetében hogyan történik a gyermekei után járó pótszabadság számolása (részarányos vagy teljes szabadságra jogosult)?
23. állásfoglalás / 28 Önként vállalt többletmunka az egészségügyben
Kérdés: Az egészségügyben vállalható önkéntes többletmunka óraszáma meghatározható-e tört óraszámban? Köthető a megállapodás határozatlan időtartalomra is?
24. állásfoglalás / 28 Egyszerűsített foglalkoztatás – az új törvény és az alkalmi munka létszámkerete
Kérdés: Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?
25. állásfoglalás / 28 Rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: Létszámadatok: 111 fő 8 órás + 2 fő 6 órás + 3 fő 4 órás + 1 fő havi 4 órás + 4 fő 40%-ban egészségkárosodott 8 órás + 1 fő 40%-ban egészségkárosodott 6 órás foglalkoztatott után miként alakul a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Hol kell kerekítést alkalmazni?
26. állásfoglalás / 28 Rehabilitációs hozzájárulás – a figyelembe veendő munkavállalók
Kérdés: A munkáltató 2009-ben figyelembe veheti-e a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a 2007. december 31. előtt megállapított 50%-os munkaképesség-csökkenésű munkavállalót, ha rendszeres szociális járadékot folyósítanak részére, valamint a 67%-os rokkantnyugdíjas munkavállalót, ha részére rokkantnyugdíjat folyósítanak? 2010. január 1-jétől hogyan változik a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás?
27. állásfoglalás / 28 Rehabilitációs hozzájárulás II.
Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
28. állásfoglalás / 28 Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt
Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
