Távolléti díj számítása

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényesalapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetettteljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [új Mt.148. § (1) bek.]. Ebből eredően, amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 30.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkeresetszámításánál időbér esetén a személyi alapbért az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §-atartalmazza. Általános szabály szerint az átlagszámítás alapjául szolgálóirányadó időszakra (általában az utolsó négy naptári negyedévre, amikorlegalább egyszer volt kifizetés a munkavállaló részére, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:    

Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átlagkereset fogalmát az Mt. nem tartalmazza, de a bíróságigyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás a munkában nem töltött idő alatt amunkavégzés esetén valószínűleg elérhető kereset megközelítő megállapításáraszolgál" (EBH 2004. 1054. II.). Az Mt. 152. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet az állásfoglalásából: […] A végkielégítés mértékét a jogosult átlagkeresete alapjánkell kiszámítani, melyről az Mt. úgy rendelkezik, hogy az átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 6.

Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint a szerződés eltér az Mt. szabályaitól,mégpedig a munkavállaló számára kedvezően. Az Mt. 88. § (2) bekezdése szerintugyanis a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a határozott időre alkalmazottmunkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. szeptember 1.
1
…
6
7