59 cikk rendezése:
1. cikk / 59 Idénymunka értelmezése – akár egész évben
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
2. cikk / 59 Vetőmag-előállítás – mint mezőgazdasági idénymunka
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkának tekinthető-e a kukorica-vetőmagok előállítása az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából? A szóban forgó vállalatnál a munkavállalók az elültetett takarmánykukoricát – mint mezőgazdasági terméket – betakarítják, válogatják, szárítják, morzsolják, csávázzák, és végül becsomagolják 10 kg-os zsákokba. A zsákban lévő magok kerülnek vetőmagként újra elültetésre. A vetőmag előállításához szükséges kukoricát csőben, csuhéjosan takarítják be a munkavállalók, és a fent leírt fázisokon keresztül válik csomagolt vetőmaggá. Értelmezésünk szerint a törvényi feltételek fennállnak ahhoz, hogy mezőgazdasági idénymunkának tekinthessük a vetőmag-előállítási tevékenységet, mivel nem történik meg a termény továbbfeldolgozása (pl. nem készül a kukoricából konzerv).
3. cikk / 59 Ügyvezetés – egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője rendelkezik máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ott biztosított. Itt az ügyvezetést megbízás alapján végzi, ezért díjazást nem kap, a vállalkozás tevékenységében nem vesz részt személyesen. Havonta egy-két nap lenne ellenőrzési munkája, amiért kapna némi nem túl magas díjazást. Ez az egy-két napi tevékenység ellátható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
4. cikk / 59 Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál
Kérdés:
Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?
5. cikk / 59 Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése
Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?
6. cikk / 59 Hallgatói és alkalmi munkaviszony
Kérdés: A főiskolai hallgatókra vonatkozó Nft. nem zárja ki az alkalmi munkavállalóként történő párhuzamos foglalkoztatás lehetőségét (szemben a szakképzési törvény szerinti szakképzési munkaszerződéssel, mert ott egyértelmű számunkra is, hogy a két foglalkoztatási forma kizárja egymást). Jól gondoljuk, hogy a két foglalkoztatás ugyanannál a munkáltatónál lehetséges?
7. cikk / 59 Közalkalmazotti besorolás – az egyszerűsített foglalkoztatás beszámítása
Kérdés: Közalkalmazotti besoroláshoz az egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött idő figyelembe vehető? Ha igen, akkor ezt az időszakot milyen igazolással tudjuk elfogadni?
8. cikk / 59 Nyugellátás szüneteltetése – a jogviszonytól függ
Kérdés: Állami költségvetési szervnél, akiket munkaviszonnyal foglalkoztatnánk, azokra nem terjed ki a Kjt.! Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni dolgozókat úgy, hogy rájuk az Mt. vonatkozna? Ez a kérdés már több, különböző esetben felmerült, most a nyugdíjas dolgozó foglalkoztatásánál, mivel a nyugellátással kapcsolatos Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását közalkalmazotti jogviszony esetében. Munkaviszony esetében nem, ezért szabályosan járunk-e el, ha munkaviszonyt alkalmazunk?
9. cikk / 59 Vendéglátás – az idénymunka kritériumai
Kérdés: A nyári idényben üzemelő vendéglátóipari egység (gyorsbüfé) idényjellegű tevékenységet folytató munkáltatónak minősül-e? A büfé szeptembertől húsvétig nincs nyitva, de közvetlenül mellette működnek egész évben nyitva tartó büfék és éttermek is. Vagy az idénymunka szabályai csak a nyári időszakban alkalmazhatóak?
10. cikk / 59 Mezőgazdasági gépkezelő egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunka keretében lehet-e egyszerűsített foglalkoztatottként bejelenteni a különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjét (pl. a meggyrázó gép kezelőjét, szüretelőkombájn kezelőjét)?
