Gondozói munkakör betöltése szakképesítés nélkül

Kérdés: Idősek otthona közalkalmazotti jogviszonyba szeretne felvenni két embert. Mindketten azt mondták, hogy elkezdték a szociális gondozói képzést. Az intézmény nem támogatja a képzést, de a munkaidő rugalmasan alakítható ehhez. Az egyikük rendelkezik igazolással arról, hogy hol kezdi meg szeptemberben a tanulmányokat, a másik ilyet nem tud bemutatni, szeptemberben sem. Hogyan soroljuk be őket és milyen munkakörre? Megkezdett képzéssel szakképzetteknek járó bér adható, az ágazati szabályok figyelembevételével? Milyen munkaköri leírást kell kapniuk? Még nem rendelkeznek elegendő tudással, és nagy felelősség a gondozói munka. Meddig kell megszerezniük a végzettséget? Kiköthető-e bármilyen kötelezettség a végzettség belátható időn belüli megszerzésére, vagy jogkövetkezmény, amennyiben mégsem szerzik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. melléklete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottakra vonatkozóan a munkakörük betöltéséhez szükséges képesítésiminimum-előírásokat. A táblázatban a gondozói munkakör betöltési feltételeként a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Házi segítségnyújtó munkakör, segédápoló végzettség – egyik sem létezik

Kérdés: Szociális szolgáltató központunkban 2026. december végéig kiírtunk egy határozott idejű álláspályázatot házi segítségnyújtó munkakörben. A jelentkezők között van egy segédápoló végzettségű személy. Ezt a személyt felvehetjük a fent említett munkakörbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnálatos módon az azonosító szám feltüntetésének hiánya miatt a feltett kérdésben említett „segédápoló végzettség” nem azonosítható be egyértelműen. A 7/1993. MüM rendeletben, a 37/2003. OM rendeletben, az 1/2000. OM rendeletben és a 133/2010. Korm. rendeletben,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Szociális asszisztens besorolása

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”
Részlet az állásfoglalásából: […] A családsegítés a Szoc-tv. 64. §-a alapján szociális ágazati feladat. A 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének I. pontja a szociális területen tartalmaz felsőfokú és középfokú végzettséggel ellátható asszisztens munkakört is, előbbi „F”–„J”-ig, utóbbi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Jogszabályváltozás és a képesítési feltételek

Kérdés: Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a jogalkalmazási feladatok részét képezi, hogy minden, a tevékenységet érintő jogszabályváltozás esetén a munkáltató megvizsgálja, hogy az új szabályozás nem kíván-e tőle beavatkozást. Ahol a jogalkotó kivételt enged a módosított szabályok alól, ott erről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szociális és a közegészségügyi ágazatban is korlátozott a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése. Az előbbi esetében, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.

Képesítési feltételekkel nem rendelkező közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: A mikrotérségi szociális intézményünk tevékenységi köre: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, család- és gyermekjóléti központ biztosítása. Esetmenedzser munkakör betöltésére már több pályázatot írtunk ki, melyre a 15/1998. NM rendelet II. részében meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező személy nem jelentkezett, így az álláshely nem került betöltésre. Az 1/2000. SZCSM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. A család- és gyermekjóléti központ esetében, esetmenedzser munkakörre, közalkalmazotti jogviszonyban munkaviszonyt létesíthetünk-e képesítési előírásokkal nem rendelkező munkavállalóval az alábbi szabályok alapján:
– olyan munkavállalóval, aki a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz rész (legfeljebb 5 év mentesítés),
– az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését (legfeljebb 5 év mentesítés), vagy
– családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg (legfeljebb 5 év mentesítés)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A képesítési feltételek alóli mentesítésre az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése ad felhatalmazást. E rendelet az 1. § (1) bekezdésében határozza meg hatályát, amely kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. Az Szt. 56-57.,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Változás a munkáltató személyében

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 221. számában a 4305. számú kérdésre adott válaszukkal összefüggésben felmerült, vajon az átszálláskor a közalkalmazottak önkormányzatnál lévő jogviszonya a Kjt. 25. §-ának melyik pontja alapján fog megszűnni? Az átvevő munkáltató előterjesztésében a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontját – tehát az áthelyezést – jelölte meg mint megszűnési módot. Amint azonban azt a 4305. számú kérdésre adott válasz kifejtette, az áthelyezés szabályait ebben az esetben nem lehet alkalmazni, tehát – véleményünk szerint – a megszüntetés jogcíme nem lehet az áthelyezés. Az áthelyezéshez háromoldalú megállapodást kell kötni, ami a közalkalmazottak hozzájárulását kívánja meg, az átszállás ezzel szemben a törvény erejénél fogva megy végbe, a közalkalmazottak akaratától függetlenül. Maga a számfejtő rendszer (a KIRA rendszer) tartalmaz például olyan megszűnési módokat, hogy "a törvény erejénél fogva", "fenntartóváltás miatt" és "egyéb ok", de egyik sem felel meg a Kjt. 25. §-ának.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, ebben az esetben az áthelyezés (Kjt. 26. §) – amint ezt a 4305. számú kérdésre adott válaszunkban is kifejtettük – nem jöhet szóba mint megszüntetési jogcím. Ezen túlmenően semmilyen megszüntetési vagy megszűnési jogcím nem áll fenn. Az adott tényállásból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 18.

Változik a munkáltató személye

Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat – hivatkozva a képviselő-testületi határozatra – tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban a kérdésben említett áthelyezésről! Ebben az esetben a közalkalmazottak jelenlegi munkáltatójának, az önkormányzatnak, a leendő munkáltatónak, a kistérségi társulásnak és a közalkalmazottnak kölcsönösen meg kell állapodnia a közalkalmazott új munkakörében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 23.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eszjtv. hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. január 19.

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)–(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az intézményvezető helyettesítésének feladata minden intézmény esetében óhatatlanul felmerül. A 257/2000. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a költségvetési intézménynél a helyettesítés rendjét a szervezeti és működési szabályzatnak kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 14.
1
2