785 talált állásfoglalás a gyermek kifejezésre

Kérdés: A bölcsőde mint intézmény 6:30-tól 17:50-ig tart nyitva (benne 20 perc munkaközi szünettel). Így a dolgozók napi munkaideje meghaladja a napi 8 órát, ez a feltétel teljesül a jogszabály alapján. 5 kisgyermeknevelő és 1 dajka dolgozik, heti váltásban, így a kezdő időpontok hetente térnek el a következők szerint (a vezető osztja be a dolgozók között, ki mikor megy): 1. időpont: 6:30–14:50, 2. időpont: 7:30–15:50, 3. időpont: 8:30–16:50, 4. időpont: 9:30–17:50. A beosztás szerinti napi munkaidejük ugyan rendszeresen változik, tehát ez a feltétel is teljesül. Az Mt. 141. § (2) bekezdése alapján rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik. Ami jelen esetben teljesül is, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez a feltétel véleményem szerint nem teljesül, hiszen a legkorábbi kezdés 6:30, a legkésőbbi pedig 9:30, így nem telik el csak 3 óra. Ezek alapján, ugye, jól gondolom, hogy nem jár a bérpótlék a dolgozóknak?

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működik egy óvoda, amelynek van tálalókonyhája is (az étel külsős vállalkozótól vásárolt). A tálalókonyha 2 konyhai kisegítővel az óvodás és az iskolás gyermekek étkeztetését biztosítja. Az óvoda vezetője idáig pedagógiai asszisztensként foglalkoztatta az alkalmazottat, most módosítani akarja a munkakörét, az ellátott új feladat az étkeztetés adminisztrációja (munkaköre: adminisztrátor). Az alkalmazott iskolai végzettsége szakközépiskolai érettségi és 2007-ben megszerzett OKJ 54149901 gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés. Meglátása szerint kikerül a Púétv. hatálya alól, közalkalmazott lesz, a besorolása E fizetési osztály, a bére a fizetési osztályhoz tartozó garantált illetmény, a garantált bérminimumra kiegészítés, és munkáltatói döntéssel megkapja a korábbi NOKS-os 110%-ra kiegészítést. Helyes így a besorolása és a bérmegállapítása? A munkakör váltása miatt a korábbi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy módosítással megoldható?

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén, munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál, fennáll-e a béremeléshez való jogosultság? Jogosult-e a kölcsönvevő cég megtagadni a béremeléssel kapcsolatos információk kiadását arra hivatkozva, hogy a munkavállaló már nem tartozik az állományába? Amennyiben a kölcsönvevőnél alkalmazott béremelési adatok nem állnak rendelkezésre, jogszerű-e a kölcsönbe adó részéről az átlagbér alkalmazása, és ilyen esetben mely munkavállalói kör bére szolgálhat összehasonlítási alapként? Milyen kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót egy GYES-ről visszatérő munkavállaló bérének megállapítása során, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozók bérfejlődésének figyelembevételére? Továbbá milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak annak ellenőrzésére, hogy a kölcsönvevőnél/adónál ténylegesen történt-e béremelés?

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságáról visszatérő munkavállaló bérét az Mt. 58. §-a alapján korrigálni szükséges. Ha nincs azonos munkakörű munkavállaló a munkáltatónál, a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkáltatónak jelenleg egy munkavállalója van, akinek a bére részben azért módosult, mert a munkaköre egy másik munkakörrel összevonásra került. Másrészt a bére időközben emelésre került az infláció miatt. A visszatérő munkavállaló az Mt. 58. §-a alapján történő béremelése esetén az összehasonlítási alapot adó munkavállalói munkakörök összevonása miatti béremelését is figyelembe kell venni, vagy csak az inflációkövetést?

Kérdés:

A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Egy közalkalmazottunk 2020. május 5-től szülési szabadságra ment, majd a gyermek 2 éves korától, 2022. május 6-tól gyermek otthongondozási díját (GYOD) veszi igénybe. Keresőtevékenységet nem folytat, 4 órában sem. Elvileg idén lenne jogosult a jubileumi jutalomra. A GYOD ideje beszámítható-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?