Elszámolás munkaidőkeret végén

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (a munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkarend alapján a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kjt. munkaidőkeretre és a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokat gyakorlatilag nem tartalmaz, azok vonatkozásában az Mt. szabályai szinte maradéktalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a)-b) pontok]. A munkavállaló ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szabadság lejártát követően a munkavállaló a munkáltató döntése alapján már nem végez munkát, figyelemmel arra, hogy lehetővé sem teszi számára a munkahelyre történő belépést, és erre vonatkozóan a felek – amint az a fentiekből is kitűnik – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkakör-meghatározás a határozott időre szóló vezetői megbízás megszűnése után

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kjt. 23. §-ának (6) bekezdésében foglalt eredeti munkakör a következő esetben? Egy közalkalmazott kinevezés szerinti munkaköre csoportvezető. A vezetői megbízatása lejárt, az nem kerülne meghosszabbításra. Ilyen esetben milyen munkakörbe kellene visszahelyezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint a vezetői feladatok ellátása vezetői megbízással történik. A (magasabb) vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a vezetői feladatait. A megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Táppénz – ha lejár az egy év

Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt tényállásból az tűnik valószínűnek, hogy a munkavállaló a táppénz lejártát követően is [Ebtv. 46. § (1) bek. a) pont] keresőképtelen, ezért a válaszunkban ebből a helyzetből indulunk ki. Ha munkavállaló keresőképtelenségét megfelelően igazolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Oltásfelvétel elmulasztása – fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki 2021. november 1-je előtt a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel, a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egészségügyi munkavállaló – ha nem oltható be

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
Részlet a válaszából: […] A 449/2021. Korm. rendelet alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt a jogszabályban felsorolt egészségügyi szolgáltatónál nem hozható létre olyan jogviszony, amelynek keretében az egészségügyi tevékenységet olyan egészségügyi dolgozó vagy rezidens végezné, aki a SARS-CoV-2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több tényállási elem is nyitott, ezért ennek megfelelően a választ is csak ezek feltételezése alapján adhatunk. A tényállás szerint több önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások – ez esetben a szociális feladatok – ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négy­éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
1
2
3
13