196 talált cikk az esedékesség kifejezésre

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?

Kérdés: Mostanában több alkalommal kapunk értesítő levelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé mellékeli a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére vagy egyéb lépésekre is?

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?

Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?

Kérdés: Egy munkavállalónk GYES-e 2010. augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-jétől GYET-re menne, és a munkába nem térne vissza, hanem a GYET lejártának időpontjáig tovább maradna fizetés nélküli szabadságon. Ki kell-e adni a munkavállalónak az elmúlt időszak (GYES-GYED) alatt összegyűlt rendes szabadságát, ha saját kérésére marad tovább fizetés nélküli szabadságon?

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?