Pályázat – forma és hiánypótlás

Kérdés:

Önkormányzatunk településüzemeltetési feladatokat ellátó intézménye vezetésére magasabb vezetői állás betöltésére írt ki pályázatot a Kjt. 20/B. §-a szerint, melyet a közszolgálati állásportálon (Közszolgállás) meghirdetett. A pályázat benyújtásának módjára a postai és a személyes beküldést jelölte meg a munkáltató, a pályázó azonban a Közszolgállás felületén nyújtotta be a pályázatát. Elfogadható-e a pályázat ebben a formában? A pályázó nem nyújtott be vezetői programot, valamint az erkölcsi bizonyítványa sem megfelelő. Lehet-e hiánypótlást kérni a pályázótól?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a Kjt. 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívásban meg kell jelölni többek között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés álláspontunk szerint nem lenne megfelelő megoldás. Kétségtelen, hogy próbaidő alatt azonnali hatállyal általában "problémamentesebb" a megszüntetés az indokolási kötelezettség hiánya miatt. Így elvileg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú – az eljárásban alperes – nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
Részlet a válaszából: […] Arra következtetünk a leírtakból, hogy jelenleg a tényállásban említett per a (volt) munkavállaló és – az egykori – munkáltatói jogkör gyakorlója között folyik, a per középpontjában lévő állítás egy másik – vélhetően munkaügyi – perben hangzott el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Erkölcsi bizonyítvány kérése a munkavállalótól a GDPR alapján

Kérdés: A GDPR 10. cikke szerint a bűnügyi személyes adatok csak törvényi felhatalmazás alapján kezelhetők. Köztisztviselők, állami, kormányzati tisztviselők esetén tudtommal a vonatkozó szabályok tartalmaznak erre vonatkozóan előírást, de az Mt.-ben ilyet nem találtam. Eddig a pénzkezeléssel, informatikai rendszereink kezelésével foglalkozó munkatársainktól kértünk erkölcsi bizonyítványt az állás betöltésekor. Folytatódhat-e ez a gyakorlat a cégünknél?
Részlet a válaszából: […] A GDPR 10. cikkének (1) bekezdése így fogalmaz: "A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Mentesülés – büntetlen előélet igazolása

Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
Részlet a válaszából: […] A tizenöt évvel ezelőtt elkövetett bűncselekményre a régi Btk. rendelkezési lesznek irányadók. A közúti baleset okozása tekintetében a régi szabályok összecsengenek a hatályos Btk. rendelkezéseivel [Btk. 235. § (1) bek.]. E szerint aki a közúti közlekedés szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjába foglalt általános szabály szerint közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető. A büntetlen előélet azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak jelentkező személy nem követett el bűncselekményt, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] 2014. július 1-jétől valóban módosul az Mt., és szabályozza a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál foglalkoztatható munkavállalók körét. Ennek értelmében ilyen munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.