Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. 104. §-a is. A tárgyévi kiadás elmaradása esetén a szabadsághoz való jog nem szűnik meg, hanem azt az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül továbbra is lehet követelni [Mt. 286. § (1) bek., Kttv. 192. § (1) bek.].Megjegyezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Jogalap nélküli bérátutalás – a munkaadói bérlevonás feltétele

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 164. §.) Mivel a munkavállaló is felismerte, hogy több bért kapott, ezért az igényérvényesítésre itt az általános (3 éves) elévülési idő irányadó [Mt. 286. § (1) bek.].A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Erre vonatkozó külön szabály hiányában ennek határideje az általános munkajogi elévülési idő, azaz három év [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.]. Sajátos ellentmondás, hogy az érintett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] Az óvoda köznevelési intézmény [Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pont], ezért az óvoda dolgozóira nem a gyermekjóléti ágazatra kiadott 257/2000. Korm. rendelet, hanem a köznevelési ágazatra irányadó 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Ennek 31. §-a (7) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése munkaviszony hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?
Részlet a válaszából: […] ...gazdagodásra vonatkozó rendelkezéseit (Ptk. 6:579. §). Ennek okán a visszakövetelésre sem a munkajogi, hanem a polgári jogi ötéves elévülési idő az irányadó [Ptk. 6:22. § (1) bek.], amelyen belül fizetési meghagyással vagy bírói úton lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Azonnali hatályú felmondás – a szubjektív jogvesztő határidő

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy munkavállalónk házastársa konkurens cégének termékeit ajánlgatja az ügyfeleinknek, ezekről folyamatosan, minden héten kapunk visszajelzést. Ez sem etikai, sem üzleti szempontból nem elfogadható, ráadásul cégünk jó hírneve is sérül. Számos ügyféltől rendelkezünk bizonyítékkal erre vonatkozóan. Agond csupán az, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges tizenöt napos határidőből kicsúsztunk megítélésünk szerint, mivel mindezt régebb óta tudjuk. Mit tehetnénk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A bírói gyakorlat szerint a tudomásszerzéstől számított ún. szubjektív határidő jogvesztő [BH1994....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Színlelt megbízási szerződés következményei

Kérdés: "X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonyt leplez, és ezért – szintén a munkába lépés napjára visszaható hatállyal, de még a hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.] – kérheti a munkáltatót kötelezni a munkaviszonyból eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...igények három év alatt évülnek el [Küt. 92. § (1) bek.] – a szabadság megváltásával kapcsolatos köztisztviselői igény elévülése a közszolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik [Kttv. 64. § (12) bek.]. Tehát addig, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...§]. A jogosult (vagyis az örökös) a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti [Ptk. 6:54. § (2) bek.]. A bíróság vagy a közjegyző a letétet a jogosultnak adhatja ki. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Vezető állású munkavállaló szabadságának megválthatósága

Kérdés: Vezető állású munkavállalónknak felmondunk. A felmondás előkészítése során kiderült, hogy a szabadság-nyilvántartás szerint jelentős mennyiségű szabadsága halmozódott fel. Meg kell neki ezt váltanunk annak ellenére, hogy kötetlen volt a munkaideje?
Részlet a válaszából: […] ...kiadására sor került-e. A szabadság-nyilvántartásról készült dokumentum lényegét tekintve tartozáselismerésnek minősül, mely az elévülést megszakítja [Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont]. Mindezek alapján a kérdésből az a következtetés vonható le, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
1
2
3
4
17