Vezetői megbízás a közegészségügyben

Kérdés: Állami fenntartású kórházban dolgozó egészségügyi szakdolgozót augusztus 1. hatállyal vezetőhelyettesi feladatok ellátásával bíztak meg határozatlan időre, melyről szóló dokumentumot augusztus végén kapta meg és vette át. Sem munkaköri leírást, sem egyéb tájékoztatást nem kapott. A munkaszerződését nem módosították, és az illetménye sem változott. Jogszerű-e ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eszjtv. hatálya alatt a vezetői tevékenység ellátása megbízással történik, amelyet a munkáltató jogosult egyoldalúan visszavonni [528/2020. Korm. rendelet 10. § (1) bek.], de nincs szó arról, hogy a vezetői megbízást egyoldalúan lehetne létesíteni is. Az egészségügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Asszisztens besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alapellátásban foglalkoztatott asszisztens milyen besorolásra jogosult? Érettségije van, általános ápoló és általános asszisztens végzettsége, illetve körzeti közösségi szakápoló (OKJ 547230100015408) szakképesítés-ráépülése.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szakdolgozó az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti illetményre, illetménypótlékra, valamint alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra jogosult [Eszjtv. 8. § (6) bek.]. Az Eszjtv. e melléklete szerinti fizetési osztályokba való...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Egészségügyi szolgálati jogviszony sorsa nyugdíjjogosultság esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 1962. decemberben született. 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt – melyet határozattal igazolt –, 2027. decemberben pedig a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt is. Ha a „nők 40” nyugdíjat szeretné érvényesíteni, de szeretne tovább dolgozni, meg kell-e szüntetni az egészségügyi szolgálati jogviszonyát, vagy nyugdíjasként továbbra is dolgozhat e jogviszonyban? Illetve a jogviszony mellett kaphatja a nyugellátását is? Amennyiben dolgozhat nyugdíj mellett, és később úgy dönt, tovább már nem szeretne dolgozni, hogyan kell a jogviszonyát megszüntetni? Élhet-e a felmentési idő lehetőségével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak – ideértve a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját is – nem feltétele, hogy a jogosult megszüntesse a biztosítási jogviszonyát [Tny. 18. §]. A nyugdíjjogosultság mellett tehát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Besorolási pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alatt a 3. fizetési kategóriába sorolt rezidens orvosnak hány munkanap pótszabadság jár (bruttó 875.906 Ft bér szerinti besorolás)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eszjtv. – meglehetősen pontatlanul megszövegezett – szabálya külön rendelkezik az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti személyek (köztük az orvosok) és más egészségügyi dolgozók alapszabadságáról. A 6. § (1) bekezdése vonatkozik az előbbi, a (2) bekezdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Egyéni vállalkozóként az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését tervezi, ingatlannal kapcsolatos tevékenységi körben. A jogviszonyából fakadó kötelezettségek miatt a tevékenység megkezdéséhez előzetesengedély-kéréssel fordult a fenntartóhoz. A fenntartó jogosult-e az engedély megadására, ha ez a munkavállaló munkaidejét nem befolyásolja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – általános szabály szerint csak az erre jogszabályban kijelölt szerv előzetes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Szolgálati elismerés – a kedvezőbb jogszerző idő szabályai

Kérdés: 2024. VII. 1-jén vettük át mint önkormányzat kötelező jelleggel a járóbeteg-szakellátó központot. Ez előtt nonprofit kft.-ként működött. Egyik kolléga a nonprofit kft.-ben 2010. IX. 1-jén kezdett szakdolgozóként dolgozni. Jogviszonyai közül egy kérdés felmerült a szolgálati elismerés kapcsán. Bt.-ben dolgozott 2007. XI. 1-jétől 2010. VIII. 31-ig. Ez a 2 év 10 hónap beszámításra került a szolgálati elismerésbe mint munkaviszony, viszont most szeretnénk felülvizsgálni, mert mint egészségügyi szakdolgozó dolgozott ennél a háziorvosnál, de a bt. miatt elbizonytalanodtunk a beszámíthatóságban. Ez az időtartam a szolgálati elismerésbe helyesen lett beszámítva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Egészségügyi intézményvezető besorolása

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az intézményvezető magasabb vezetői munkakörnek minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. a) pont]. Az Eszjtv. szerint a magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.

Illetmény öregségi nyugellátás mellett a közegészségügyben 2026-tól

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.

Helyettesítési díj és ruhapénz a közegészségügyben

Kérdés: Településünkön két felnőtt háziorvosi körzet van, körzetenként két-két asszisztenssel, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat. A 2. körzetben három hétig szabadságon voltak, ez idő alatt az 1. körzet asszisztensei látták el a helyettesítési feladatokat. Az 1. körzet háziorvosa kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy a szabadságon lévő asszisztensek helyettesítése miatt végzett túlmunkát fizessük ki. Véleményünk szerint szabadság miatti helyettesítés esetén helyettesítési díj nem jár. Kaphatnak-e valamilyen más juttatást? Szintén egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetén kell-e a munkáltatónak – jelen esetben az önkormányzatnak – ruházati költségtérítést fizetni? Ha igen, hol találunk arra iránymutatást, hogy ennek mekkora a mértéke, milyen elemeket kell kötelezően biztosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – az egészségügyben dolgozó személyek [Eszjtv. 1. § (3) bek. b) pont] kivételével – a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.
1
2
3
…
6