Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a hivatásos szolgálati idő kérdése

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban kinevezett köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 86. § (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel 2018. november 7-én szűnt meg. Köztisztviselőnk kérelmezte, hogy a köztisztviselői jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója által a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához ténylegesen figyelembe vett hivatásos szolgálati jogviszony 1990. november 1. kezdő időpontja helyett a Hszt. 280. §-a alapján elismert szolgálati idő kezdő időpontját, 1988. október 20-át vegyük figyelembe. Ebben az esetben ugyanis a 30 éves jubileumi jutalomra a munkáltatói jogkör gyakorlója által kinevezésében megállapított 2020. november 24. napja helyett 2018. szeptember 1. napján szerezne jogosultságot. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján köztisztviselőnk 30 éves jubileumi jutalomra jogosító ideje kezdő időpontjának megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony kezdetének mely időpontot vegyük figyelembe, az 1990. november 1-jét vagy az 1988. október 20-át? Továbbá köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításakor alkalmaznunk kell-e a Hszt. 283. §-át, miszerint "Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni." Fentiek alapján mikor jogosult a köztisztviselő a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...idő figyelembevétele a hivatásos szolgálati jogviszony időtartama helyett, mivel ezzel a Kttv. szerinti jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámításra kerülnének a hivatásos szolgálati jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba áthelyezettek tekintetében olyan időtartamok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a besorolásnál figyelembe veendő időbe be kell számítani valamennyi 1992. július 1. előtti munkaviszonyt, az azt követők közül pedig azokat, amelyek ideje alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása besoroláskor

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselő kinevezésénél a figyelembe veendő munkaviszonyok beszámításánál?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál a munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időt kell alapul venni. A Kttv. említett rendelkezésében munkavégzésre irányuló jogviszonyok csupán példálózó jelleggel kerültek felsorolásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak és szokásoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Köztisztviselői besorolás – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy polgármesteri hivatalban. 1987. 09. 01.-1989. 06. 30-ig általános iskolában tanítottam (megszűnés oka: határozott idő lejárta), majd 1989. 08. 18.-2000. 10. 15-ig a MÁV Igazgatóságon dolgoztam. 2000. 10. 17.- 2001. 07. 13-ig munkanélküli-ellátásban részesültem. A besorolásomnál az 1992. július 1. előtti időszakból melyik munkaviszonyom számítható be, illetve a munkanélküli-ellátásból számítható-e be idő a Kttv. 8. §-ának (6) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama azonban nem minősül a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonynak, ezért ennek beszámítására a köztisztviselő besorolásakor nincs mód. A Kttv. 8. §-ának (6) bekezdése szerinti részleges beszámítási szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a napi beosztható munkaidő mértékére vonatkozó korlátokat nem a 0-24 óráig tartó időszakon belül teljesített munkavégzés egybeszámításával, hanem egy másik 24 órás időtartam figyelembevételével kell betartani (pl. hajnali 6 óra és másnap hajnali 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Jubileumi jutalom – a tanácsnál munkaviszonyban töltött idő beszámítása a jogszerző időbe

Kérdés: 1986. október 20-tól 1987. december 8-ig munkaviszonyban álltam a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél. 1988. január 7-től folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2016 novemberében kellett volna kifizetnie a munkáltatómnak, de most az 1986-1987. évi időszakot nem akarják elismerni a jubileumi jutalom beszámításába, mivel szerintük az akkori tanács nem minősül a Kjt. hatálya alá tartozó szervnek. Ez az időszak beszámít-e a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító időket a Kjt. 87/A. §-a sorolja fel. Ezek között szerepel a Ktv., a Ktjv. és a Kttv. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött idő is [Kjt. 87/A. § (1) bekezdés b)-c) pont]. A felsorolt törvények közül a Ktjv. szervi hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Keresőképtelenség tartamának beszámítása a felmondási időbe

Kérdés: Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A keresőképtelenség időtartama – ideértve a beteg gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszából: […] ...– csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A beszámítási képesség korlátozottságát csak bíróság mondhatja ki, ilyen határozat hiányában az illetőt teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
4
5
6
9