125 talált állásfoglalás a beszámítás kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?

Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalónak más munkáltatóval fennálló munkaviszonyát „beszámítsa”, azaz úgy tekintse, mintha az ő alkalmazásában állt volna a munkavállaló mindvégig? Ha ilyen lehetséges, milyen munkajogi jogintézmények szempontjából jöhet számításba az így beszámított idő (pl. felmondási idő, végkielégítés stb.)?

Kérdés: Tankerületi központunk gyógypedagógus munkakörben dolgozó pedagógusa 1999 és 2002 között (összesen: 3 év 7 hónapot) családgondozó munkakörben dolgozott egy foglalkoztatási, szociális és közművelődési kht. családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál. Az Oktatási Hivatal (OH) a minősítő eljárásban való részvételhez a kolléganő fenti időszakát elfogadta a gyakorlati idő beszámításához. Jól értelmezzük-e a jogszabályt azzal, hogy az OH-tól függetlenül a fenti időszakot a köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz jogosító időszaknak nem számíthatjuk be, mert sem a foglalkoztató státusza (és a foglalkoztatott jogviszonya) okán (közhasznú társaság, munkaviszony), sem a munkakör alapján (családgondozó nem pedagógus munkakör) nem felel meg a Púétv. 105. §-a (6)–(8) bekezdéseinek és a 401/2023. Korm. rendeletnek?

Kérdés: Óvodapedagógusnak 2023. szeptember 21-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg jogviszonyának megtartása mellett. A közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomhoz 39 év jogosultsági idővel rendelkezett. Ha a dolgozó a nyugdíjazása miatt megszüntette volna a jogviszonyát, a Kjt. szerint részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (amennyiben legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) az utolsó munkában töltött napon ki kellett volna fizetni. 2023-ban nem került kifizetésre a 40 éves jubileumi jutalom összege, mivel jogviszonyát nem szüntette meg. A 2024. január 1-jétől életbe lépett Púétv. szerint a dolgozó szakmai gyakorlatába beszámításra került még 3 év jogviszony, így a dolgozónak 2024-ben már 43 év köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító ideje lett. 2023-ban kellett volna kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha igen, milyen dátummal? 2024-ben kellene a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kifizetni, bár az új számítás szerint 43 év jogosító idővel rendelkezik, vagy elesik a dolgozó a 40 éves jutalomtól, ami közel bruttó 3.000.000 Ft-ot jelent az ő esetében?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987–1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990–1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998–2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004–2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?

Kérdés: Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?