111 talált cikk az alapszabadság kifejezésre

Kérdés: A 2011. évi CV. törvény (Módtv.) módosítja a GYES-ről, illetve a GYED-ről visszatérők szabadságára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy azon munkavállalónk részére, akinek gyermekgondozási segélye 2011. szeptember 17-én jár le, pénzben megválthatjuk a fizetés nélküli szabadságára járó szabadságának hat hónapra jutó részét, amennyiben erről írásban megállapodunk vele? Munkavállalónk szabadsága az alábbiak szerint alakul: a szülési szabadságra jár 12 nap. Fizetés nélküli szabadság egy évére 23 nap + 2 nap pótszabadság a gyermek után. Ebből mennyit lehet kifizetni, a 23 nap alapszabadság felét, vagy a pótszabadsággal felemelt 25 nap felét?

Kérdés: A közalkalmazott vezetők szabadsága – amely a 2010. január 1-jei módosítás óta kevesebb volt, mint a beosztottaké – június 1-jétől megváltozott, ezért június 20-ig ebből a szempontból felül kellett vizsgálnunk a nálunk alkalmazott vezetők helyzetét. Ezzel kapcsolatosan az egyik igazgatóhelyettessel nézeteltérésünk támadt. Nevezett 24 év közalkalmazotti idővel rendelkezik, I/8-as fokozatba van besorolva, a Kjt. 23. § (2) bekezdése alapján magasabb vezetőnek minősül. Így a korábbi szabályok szerint 35, az új rendelkezés alapján 31 munkanap szabadság illetné meg a 2011-es évre. Melyik megoldás a helyes?

Kérdés: Szociális intézményünknél az egyik osztályvezető átkerült egy másik osztályra. Korábban kinevezett vezetőként látta el feladatát, ez 2011. január 1-jétől megváltozott, megbízott vezetői státusz illette meg a törvény alapján. Kérdésünk, hogy a másik osztályra való átkerülése kihat-e a szabadságára, figyelemmel arra, hogy a június 1-jétől megváltozott szabályok szerint alacsonyabb mértékű szabadság illetné meg, mint ezt megelőzően?

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?

Kérdés: Próbaidős munkatársunk családi okok miatt két nap szabadságot szeretne kivenni. Köteles-e elengedni őt a munkáltató szabadságra?

Kérdés: Községünk főállású polgármesterét a tavaly októberi önkormányzati választáson újra megválasztották. Mi a teendő a polgármester előző ciklusról megmaradt, ki nem vett szabadságával? Az a helyes eljárás, ha a szabadságot pénzben megváltjuk, vagy pedig egyszerűen csak hozzászámítjuk a 2010 októberétől megállapított szabadnapokhoz? A gyakorlat sajnos nem egységes ezen a területen.

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?

Kérdés: Az Mt.-ben van egy olyan szabály a szabadság kiadása körében, amely szerint a munkáltató évente három munkanapot köteles biztosítani a munkavállaló kérésére, figyelmen kívül hagyva a bejelentési határidőre vonatkozó szabályt. Ennek alapján megteheti-e a munkavállaló azt, hogy a munkáltató előzetes tudomása és tájékoztatása nélkül, bármely különösebb ok híján három napon át nem jelenik meg a munkahelyen, pusztán egy rövid szöveges üzenetet továbbít, amely szerint a három nap leteltét követően felveszi ismét a munkát?

Kérdés: A bölcsődénkben foglalkoztatott, gyermeke után járó fizetés nélküli szabadságáról visszatérő közalkalmazott számára jár-e a szülési szabadság, illetve a gyermeke gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére az oktatói/nevelői pótszabadság?

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?