13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkába járás költségtérítése bérlet mellett
Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
2. cikk / 13 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
3. cikk / 13 Letiltás az utazási költségtérítésből
Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
4. cikk / 13 Napi munkába járás és hazautazás költségtérítése
Kérdés: Adott munkavállaló tartózkodási helyéről napi munkába járásra 15 Ft/km útiköltség-térítést kap. Ugyanez a munkavállaló az állandó lakóhelyére minden hétvégén hazautazik. Jól gondoljuk, hogy a napi munkába járást és a hétvégi hazautazást is téríthetjük neki attól függetlenül, hogy mindkettő autóval történik?
5. cikk / 13 Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése
Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
6. cikk / 13 Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül
Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
7. cikk / 13 Költségtérítés saját gépkocsi használata után
Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
8. cikk / 13 SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása
Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?
9. cikk / 13 Szakszervezet által magánszemélynek adott juttatás adómentessége
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontjában szereplő, közcélú juttatások körébe sorolt kifizetésekkel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy a fenti, nem pénzben adott juttatást, illetve pénzben adott támogatást milyen feltételek mellett adhatja a magánszemélynek adómentesen és kifizetői terhek nélkül az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
10. cikk / 13 Munkabérelőleg kifizethetősége
Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?
