Foglalkoztatás az általános munkarendtől eltérő beosztásban
Kérdés
Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. január 13-án (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5615
[…] hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján tehát az érintett munkavállalók nem az általános munkarendben dolgoznak, ezért a „munkanap-áthelyezés” hatálya nem is terjed ki rájuk. Így nincs akadálya, hogy számukra a munkáltató december 24-én munkanapot osszon be, vagy ha ez pihenőnapjuk lenne, akkor egy hétfői napon dolgozzanak, ami az esetükben pihenőnap szokott lenni.2. A nem általános munkarendben dolgozóknak is a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaidejük mértékét, illetve külön kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes munkaidőben, tehát napi 8 órában dolgoznak [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. A munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége alapján nemcsak jogosult, de köteles is foglalkoztatni a munkavállalót a szerződés szerinti munkaidőben. Ha ezt megszegi, állásidőről beszélünk, amelyre a munkavállalót alapbére illeti meg – ideértve az adott munkaidő-beosztás szerint járó bérpótlékot is [Mt. 51. § (1) bek. és 147. §]. Ha tehát egy adott héten – a szombati hatórás nyitvatartás miatt – a munkavállaló csak 38 órát dolgozik (nincs több órára beosztva), ez nem érinti a bérigényét, azaz ekkor is a szerződés szerinti 40 órára jár az alapbére. Nem tilos tehát, hogy a munkáltató ne használja fel az összes szerződés szerinti munkaórát, ám a be nem osztott munkaidőre járó alapbért is ki kell fizetnie.3. A felek megállapodása alapján mód van arra, hogy a rendkívüli munkaidőért a munkavállaló ne 50%-os bérpótlékban részesüljön, hanem szabadidőben. A szabadidő nem lehet […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. január 13-án (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5615
[…] hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján tehát az érintett munkavállalók nem az általános munkarendben dolgoznak, ezért a „munkanap-áthelyezés” hatálya nem is terjed ki rájuk. Így nincs akadálya, hogy számukra a munkáltató december 24-én munkanapot osszon be, vagy ha ez pihenőnapjuk lenne, akkor egy hétfői napon dolgozzanak, ami az esetükben pihenőnap szokott lenni.2. A nem általános munkarendben dolgozóknak is a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaidejük mértékét, illetve külön kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes munkaidőben, tehát napi 8 órában dolgoznak [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. A munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége alapján nemcsak jogosult, de köteles is foglalkoztatni a munkavállalót a szerződés szerinti munkaidőben. Ha ezt megszegi, állásidőről beszélünk, amelyre a munkavállalót alapbére illeti meg – ideértve az adott munkaidő-beosztás szerint járó bérpótlékot is [Mt. 51. § (1) bek. és 147. §]. Ha tehát egy adott héten – a szombati hatórás nyitvatartás miatt – a munkavállaló csak 38 órát dolgozik (nincs több órára beosztva), ez nem érinti a bérigényét, azaz ekkor is a szerződés szerinti 40 órára jár az alapbére. Nem tilos tehát, hogy a munkáltató ne használja fel az összes szerződés szerinti munkaórát, ám a be nem osztott munkaidőre járó alapbért is ki kell fizetnie.3. A felek megállapodása alapján mód van arra, hogy a rendkívüli munkaidőért a munkavállaló ne 50%-os bérpótlékban részesüljön, hanem szabadidőben. A szabadidő nem lehet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
