Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. augusztus 8-án (248. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4759

[…] [20/2018. EMMI rendelet 2. § 2. pont]. Abból a szabályból, hogy a közösségi színtérben legalább egy, legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakembert kell foglalkoztatni, illetve a fentebb írt nyitvatartási időkből arra következtethetünk, hogy a foglalkoztatás (mint munkáltatói főkötelezettség) megléte munkaviszonyra utal. Figyelemmel arra, hogy a Módtv. értelmében a korábban költségvetési szervként működő meghatározott kulturális intézményekben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jén a törvény erejénél fogva átalakult Mt. szerinti munkaviszonnyá [Módtv. 1. § (2) bek., 2. § (8) bek.], és ettől kezdődően e szervezetek, így a Kultv. hatálya alá tartozók is, az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztathatnak, e feladat közalkalmazotti jogviszonyban nem látható el. Annak nyilvánvalóan nincs akadálya, és a fentiekben írottakat figyelembe véve ez indokolt is, hogy a feladatot az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban lássa el a foglalkoztatott. Elviekben nincs akadálya annak sem, hogy a városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja lássa el ezt a feladatot (pl. részmunkaidős munkaviszonyban). Az Mt. nem zárja ki ugyanis általánosságban azt, hogy a munkavállaló egy­idejűleg több munkaviszonyban álljon, ugyanakkor, mivel az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, e második munkaviszony létesítésével e kötelezettségét nem szegheti meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az együttműködési kötelezettségéből adódóan minimálisan elvárható, hogy bejelentse a második munkaviszony létesítését a munkáltatójának, aki jogos gazdasági érdekének veszélyeztetése esetén ezt megtilthatja. Értelemszerűen mindez függ attól is, hogy ki a működtetője a művelődési háznak és a közösségi színtérnek, esetleg azonos-e a feladatellátó, hiszen ez utóbbi esetben neki is érdeke lehet a második jogviszony létesítése. A megbízási jogviszony létesítése azonban több kérdést felvet. Ez ugyanis polgári jogi jogviszony, amelyre a Ptk. hatálya terjed ki. A megbízás nem munkakör ellátására irányul, hiszen a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására köteles, a megbízó ezért megbízási díjat fizet részére [Ptk. 6:272. §]. A megbízási jogviszonyban nem lehet szó munkaidőről: nem létezik "részmunkaidős" megbízás. A részmunkaidő jelenléte egy jogviszonyban valamely foglalkoztatási jogviszonyra utal. Ha a "megbízás" munkakör ellátását jelentené "részmun­kaidőben", akkor a felek akarata jó eséllyel nem is megbízási szerződés megkötésére irányulna, hanem munkaviszonyt leplezne. A munkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató irányítása alatt a feladatok tágabb körének – azaz a munkakörnek – rendszeres és folyamatos ellátására vállal kötelezettséget, tipikusan a munkáltató által meghatározott helyen és időben. A megbízási szerződés alapján ehhez képest a megbízott általában saját maga által meghatározott helyen és a saját eszközeivel végzi a munkát. A munkaviszonyra a munkáltató […]