Munkáltatói elállás a munkaszerződéstől
Kérdés
Három hónapja kötöttünk munkaszerződést a munkavállalónkkal azzal, hogy a jövő héten kell csak munkába állnia. A héten azzal keresett meg bennünket, hogy családi okok miatt szeretne az eredetileg kijelölt időponttól eltérően nem hétfőn, hanem ugyanazon a héten csütörtökön kezdeni. Ezt nem akarjuk engedélyezni, mert megítélésünk szerint számára is egyértelmű volt, hogy mire vállalt kötelezettséget a munkaszerződés aláírásával. Elállhatunk-e a munkaszerződéstől?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. június 28-án (230. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4454
[…] Megítélésünk szerint a munkavállaló kérése, amely a munkaviszony eredetileg megjelölt kezdetéhez képest néhány nappal későbbi munkába állásra vonatkozik, legfeljebb aránytalan sérelemnek lenne tekinthető, ám a kérdésben leírtakból nem tűnik ki, hogy a konkrét esetben ez fennállna. Önmagában az a kérés, hogy a munkavállaló a munkaviszony kezdetét három nappal "eltolná", megítélésünk szerint nem teszi lehetetlenné a munkáltató teljesítését, és erre vonatkozó különös ok fennállása hiányában nem is jelentheti azt, hogy aránytalan sérelem állna fenn munkáltatói oldalon. Az aránytalan sérelem megítélése kétségkívül szubjektív kategória, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mérlegelési jogkört vonna maga után, noha egyértelmű, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a felek (így a munkavállaló sem) nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (2) bek.].Mivel az elállás indokolásának is világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, az az ok, mely szerint a munkavállaló három nappal később szeretne munkába állni, és ezt közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával, nem elégíti ki e követelményeket. Megjegyzendő, olyan eset ismeretes a bírói gyakorlatban, amelynél a munkavállaló csupán egynapos csúszást szeretett volna kérni a munkáltatótól, és az emiatt közölt munkáltatói elállás nem volt jogszerű (Kúria Mfv. I. 10.210/2019/6.). Megítélésünk szerint […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. június 28-án (230. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4454
[…] Megítélésünk szerint a munkavállaló kérése, amely a munkaviszony eredetileg megjelölt kezdetéhez képest néhány nappal későbbi munkába állásra vonatkozik, legfeljebb aránytalan sérelemnek lenne tekinthető, ám a kérdésben leírtakból nem tűnik ki, hogy a konkrét esetben ez fennállna. Önmagában az a kérés, hogy a munkavállaló a munkaviszony kezdetét három nappal "eltolná", megítélésünk szerint nem teszi lehetetlenné a munkáltató teljesítését, és erre vonatkozó különös ok fennállása hiányában nem is jelentheti azt, hogy aránytalan sérelem állna fenn munkáltatói oldalon. Az aránytalan sérelem megítélése kétségkívül szubjektív kategória, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mérlegelési jogkört vonna maga után, noha egyértelmű, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a felek (így a munkavállaló sem) nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (2) bek.].Mivel az elállás indokolásának is világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, az az ok, mely szerint a munkavállaló három nappal később szeretne munkába állni, és ezt közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával, nem elégíti ki e követelményeket. Megjegyzendő, olyan eset ismeretes a bírói gyakorlatban, amelynél a munkavállaló csupán egynapos csúszást szeretett volna kérni a munkáltatótól, és az emiatt közölt munkáltatói elállás nem volt jogszerű (Kúria Mfv. I. 10.210/2019/6.). Megítélésünk szerint […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
