Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény


Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó - aki a tanulmányi szerződéssel érintett - munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben - késve - megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. augusztus 9-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4484

[…] szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le [Mt. 229. § (6) bek.].A munkáltató visszakövetelési igénye alapján feltételezhető, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződéstől - a szerződésszegés okán - elállt. Ebben az esetben lényegtelen, hogy a munkavállalók utóbb, a tanulmányi szerződés megszűnését követően végül megszerezték a végzettséget, hiszen akkor azzal már nem tudták teljesíteni a megszűnt szerződést. A visszakövetelési igény velük szemben tehát fennmaradt. Ettől a munkáltató természetesen eltekinthet, azonban az így elengedett tartozás jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont].Amennyiben a munkavállalót is érintően munkáltatói jogutódlás, a munkáltató személyében bekövetkező […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.