Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út


Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. augusztus 26-án (185. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3679

[…] rendelkezik, szükséges azokat beszerezni. Az érintettnek az adóazonosító jel megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon (az ún. 1534-es adatlapon) írásban be kell jelentenie a természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, szokásos tartózkodási helyét, valamint a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát. E bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja az adóazonosító jelet, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (adóigazolványt) állít ki [Art. 32. § (1) és (4) bek.]. Az adóigazolvány beszerzése első alkalommal illetékmentes. Az ún. tajkártya igényléséhez szükséges nyomtatvány (Igénylőlap a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolvány kiadásához) a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő honlapján tölthető le, a tajkártyát a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál (Pest megye és Budapest esetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál) lehet igényelni személyesen vagy postai úton.Megjegyzendő, mivel a munkavállaló külföldön lakik, a 39/2010. Korm. rendelet értelmében a munkáltató köteles a munkába járás bizonyos költségeit fedezni. A munkába járás magában foglalja a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazást is. A hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, c) pont]. A lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, a tartózkodási […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.