Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén
Kérdés
Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk előfizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. március 16-án (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 938
[…] úgy osztják meg a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokat, hogy a szülői pótszabadságot az a fél veszi jogszerűen igénybe, aki egyébként nem látja el a gyermek fizikai gondozását. Ebben a körben a szülők döntési jogkörét a bírói gyakorlat is maximálisan tiszteletben tartja, ezt alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság által éppen a közelmúltban közzétett BH 2011. 23. számú eseti döntés is. Ez egyértelműen azt juttatja kifejezésre, hogy a szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész – akár a gyermek tényleges fizikai gondozása, akár a nevelés terén. A gyermek nevelésében vállalt nagyobb szerep megítélésén önmagában például az a tény, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza (éppen e jogcímen fizetés nélküli szabadságon van), nem változtat. Az ítélet szerint ugyanis a szülők munkamegosztásra vonatkozó megállapodása (pl. melyikük folytat keresőtevékenységet, és melyikük látja el a gyermek otthoni gondozását és felügyeletét) nem ad alapot annak megállapítására, hogy a gyermek nevelését döntően az otthon lévő házastárs látja el. Az említett ítélet szerint nem csupán a gyermekkel eltöltött idő függvénye, hogy nevelésében ki vállal nagyobb szerepet, mivel a gyermek nevelése nyilvánvalóan nem merül ki a gyermek gondozásában és az ehhez kapcsolódó háztartási tevékenységekben, hanem annál minőségében sokkal jelentősebb tevékenység. A szülők kötelessége, hogy a gyermek gondozása, tartása mellett a gyermek értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék [Csjt. 75. § (1) bekezdés], a gyermek helyes irányú testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása ezért mindkét szülő kötelessége. Mindezek alapján a szülők szuverén döntése, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész. Ezen értelmezés egyébként megfelel a szülői szabadságról kötött […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. március 16-án (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 938
[…] úgy osztják meg a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokat, hogy a szülői pótszabadságot az a fél veszi jogszerűen igénybe, aki egyébként nem látja el a gyermek fizikai gondozását. Ebben a körben a szülők döntési jogkörét a bírói gyakorlat is maximálisan tiszteletben tartja, ezt alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság által éppen a közelmúltban közzétett BH 2011. 23. számú eseti döntés is. Ez egyértelműen azt juttatja kifejezésre, hogy a szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész – akár a gyermek tényleges fizikai gondozása, akár a nevelés terén. A gyermek nevelésében vállalt nagyobb szerep megítélésén önmagában például az a tény, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza (éppen e jogcímen fizetés nélküli szabadságon van), nem változtat. Az ítélet szerint ugyanis a szülők munkamegosztásra vonatkozó megállapodása (pl. melyikük folytat keresőtevékenységet, és melyikük látja el a gyermek otthoni gondozását és felügyeletét) nem ad alapot annak megállapítására, hogy a gyermek nevelését döntően az otthon lévő házastárs látja el. Az említett ítélet szerint nem csupán a gyermekkel eltöltött idő függvénye, hogy nevelésében ki vállal nagyobb szerepet, mivel a gyermek nevelése nyilvánvalóan nem merül ki a gyermek gondozásában és az ehhez kapcsolódó háztartási tevékenységekben, hanem annál minőségében sokkal jelentősebb tevékenység. A szülők kötelessége, hogy a gyermek gondozása, tartása mellett a gyermek értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék [Csjt. 75. § (1) bekezdés], a gyermek helyes irányú testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása ezért mindkét szülő kötelessége. Mindezek alapján a szülők szuverén döntése, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész. Ezen értelmezés egyébként megfelel a szülői szabadságról kötött […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
