Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén
Kérdés
Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 670
[…] egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 169. § (1), (3) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a munkavállaló nem tudja visszaszolgáltatni a dolgot. Ha az átvett dolog maga megvan, de abban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni. Az eltérés csupán annyi, hogy ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli [Mt. 169. § (2) bek.]. Bár a jogalkotó vélelmezte a munkavállaló vétkességét, az alól kimentheti magát, ha tudja bizonyítani, hogy vétkesség nem terheli a megrongálódásban, vagy legalább azt, hogy a károsodás nem szándékos magatartása, hanem gondatlansága okán következett be. Ebben az esetben viszont felelősségének mértéke az általános szabályok szerint alakul, vagyis gondatlan károkozás esetén – ha munkaszerződése vagy kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – csak az egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig köteles megtéríteni a kárt [Mt. 167. § (1) bek.]. Így a konkrét esetben, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 670
[…] egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 169. § (1), (3) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a munkavállaló nem tudja visszaszolgáltatni a dolgot. Ha az átvett dolog maga megvan, de abban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni. Az eltérés csupán annyi, hogy ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli [Mt. 169. § (2) bek.]. Bár a jogalkotó vélelmezte a munkavállaló vétkességét, az alól kimentheti magát, ha tudja bizonyítani, hogy vétkesség nem terheli a megrongálódásban, vagy legalább azt, hogy a károsodás nem szándékos magatartása, hanem gondatlansága okán következett be. Ebben az esetben viszont felelősségének mértéke az általános szabályok szerint alakul, vagyis gondatlan károkozás esetén – ha munkaszerződése vagy kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – csak az egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig köteles megtéríteni a kárt [Mt. 167. § (1) bek.]. Így a konkrét esetben, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
