Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónakdélutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] A két szabály együttes értelmezése adja meg a választ. Azegyik a Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] A 7/2010. NGM rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdéseértelmében kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Ezalól kivételt jelentenek a megszakítás nélkül üzemelő, és a rendeltetésükfolytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadság vagy betegszabadság?

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályok szerint a betegszabadság célja az,hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén jogszerűen mentesülhessen amunkavégzés alól. A munkavállaló a munkahelytől való távolléte jogosságátorvosi igazolás bemutatásával igazolja a munkáltató előtt. A rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 140/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató kötelesnyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével,készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményévelkapcsolatos adatokat, akként, hogy naptári naponként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szabadság kiadása kölcsönzött munkavállalóknak

Kérdés: Kölcsönvevőként foglalkoztatunk munkavállalókat, és a kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján nekünk kell kiadni a szabadságot is részükre. Esetükben hány nappal előre kell tájékoztatást adni a szabadság időpontjáról? Ha jól tudom, ez régen 3 nap volt, de most nem tartalmazza a törvény a határidőt.
Részlet a válaszából: […] Kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás időtartama alatta szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönvevő, egyébként akölcsönbeadó adja ki. Az időpontot a kölcsönvevő csak rendkívül indokoltesetben változtathatja meg, és a munkavállalónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szabadság – évente három munkanap előzetes engedély nélkül?

Kérdés: Az Mt.-ben van egy olyan szabály a szabadság kiadása körében, amely szerint a munkáltató évente három munkanapot köteles biztosítani a munkavállaló kérésére, figyelmen kívül hagyva a bejelentési határidőre vonatkozó szabályt. Ennek alapján megteheti-e a munkavállaló azt, hogy a munkáltató előzetes tudomása és tájékoztatása nélkül, bármely különösebb ok híján három napon át nem jelenik meg a munkahelyen, pusztán egy rövid szöveges üzenetet továbbít, amely szerint a három nap leteltét követően felveszi ismét a munkát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. § (1) bekezdése alapján a szabadság kiadásánakidőpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltatóhatározza meg. A szabadságot tehát nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltatóadja ki. Általános szabály szerint a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szabadság – megtagadható-e a korábban jóváhagyott kiadása a felmondási idő alatt?

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy egy hét szabadságot kíván igénybe venni. A szabadságot jóvá is hagytuk, ám időközben a munkavállaló rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát, és kérte, hogy a felmondási időre mentsük fel a munkavégzés alól. A folyamatban lévő, a munkavállaló által ellátott ügyek átadása miatt azonban nem mentettük fel a munkavégzés alól, mert előreláthatólag a teljes felmondási időt igénybe fogja venni az átadási folyamat. Van-e arra lehetőség, hogy a jóváhagyott szabadság kivételét is megtagadjuk a munkavállaló felmondására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes felmondása esetén a munkáltató nemköteles a felmondási időre a munkavállalót felmenteni a munkavégzés alól.Jogszerűen jártak el, amikor a munkavállalót az erre irányuló kifejezett kéréseellenére sem mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadság kiadása heti pihenőnap áthelyezése esetén

Kérdés: Munkavállalóinknak a heti pihenőnapját át kívánjuk helyezni egy héttel későbbre, így az első héten 6, a második héten 4 munkanapot dolgoznának. Van olyan munkavállalónk, aki mindkét héten szabadságát tölti, összesen 10 napot. Ilyen esetben az egyes hetekre hogyan kell elszámolni a szabadságokat, kell-e alkalmazni a heti kettőnél több, illetve kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarendre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállalóelő­­zetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg [Mt. 134. § (1)bek.]. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerintimunkanapokat kell figyelembe venni [Mt. 135. § (1) bek.]. A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja szerint a munkavállalórészére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díjat – ahogyez egyébként nevéből is következik – a távollét időtartamára kell fizetni. AzMt. 151/A. § (1) bekezdése tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
34
35
36
42