Távmunka és home office egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál nem egészségügyi tevékenység ellátására köthető-e távmunkavégzési vagy home office munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. Az Eszjtv. a távmunkával összefüggésben nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, ezért arra az Mt. irányadó. Így nincs akadálya olyan munkaszerződés megkötésének, amely esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Sport munkaidőn kívül – a munkaadó kárfelelősségének kérdése

Kérdés:

Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?

Részlet a válaszából: […] következett be egy olyan esemény, amelynek károkozó eredménye (sérülés bekövetkezése) lett, a munkáltatónak kell a felelősség alóli mentesülés valamely esetét bizonyítani. Ha az esemény munkavégzés közben következett be, ez a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik, azaz legfeljebb a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartását bizonyíthatná. A szabályos, a munkavégzési utasításoknak megfelelő feladatellátás esetén azonban ez a kimentési ok sem állhat fenn, hiszen olyankor a munkavállaló nem kizárólagosan, hanem a munkáltató döntései, előírásai alapján jár el. A munkáltató az ellenőrzési körön kívül eső körülmény, mint mentesülési ok körében legfeljebb azt bizonyíthatná, hogy az egészségkárosodás a szabadidős sporttevékenységgel összefüggésben következett be, vagyis, hogy az a munkahelyi károkozó eseménytől függetlenül fennállt (BH2009. 160., Kúria Mfv. 10.088/2023/5.). Ha azonban ezt nem tudja megtenni, a felelőssége ki fog terjedni azokra a károkra is, amelyek azért következtek be, mert egy sorszerű, de egészségkárosodást nem eredményező[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés:

Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18–06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?

Részlet a válaszából: […] legalább napi 18 órában), és rendeltetésszerűen ne lehessen a tevékenységet másként ellátni. Ez utóbbi feltétel álláspontunk szerint megvalósulhat, ha a konkrét esetben maga a portaszolgálat rendeltetése kívánja meg, hogy azt állandóan el kell látni (pl. folyamatosan ellenőrizni kell a ki- és belépő forgalmat). A megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén munkaidőkeretben a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók azzal, hogy havonta kötelező legalább egy pihenőnapot beosztani, és annak vasárnapra kell esnie [Mt. 105. § (3)–(4) bek.]. Heti pihenőidő alkalmazása esetén is mód van a heti 48 órás pihenőidő egyenlőtlen beosztására. A megszakítás nélküli munkarendben ugyanakkor havonta egyszer kötelező egy legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt beosztani. Ebben az esetben a munkaidőkeret átlagában kell legalább heti 48 óra heti pihenőidőt beosztani [Mt. 106. § (3) bek.]. A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés nem tilos, akkor sem, ha annak kiadása egyenlőtlenül történik. Ha a heti pihenőnapi túlórát a munkáltató 100%-os pótlékkal honorálja, ekkor a munkavégzéssel érintett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közegészségügy – szolgálati elismerés több jogviszony esetén

Kérdés: Az Eszjtv.-ben meghatározott szolgálati elismerés tekintetében kit terhel a fizetési kötelezettség? Egy szakorvos a szolgálati elismerésre történő jogosultság napján többes egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. Az egyik munkahelyen heti 15, a másik munkahelyen heti 10 órában. Ahol heti 10 órában dolgozik, a jogviszonya ott áll fenn 40 éve. A szolgálati elismerés kifizetésére vonatkozó jogszabályokban nem található olyan rendelkezés, amely szerint a főfoglalkoztató lenne kötelezett a kifizetésre. De e tekintetben szeretnénk azt is meghatározni, hogy mely munkáltató a főfoglalkoztató.
Részlet a válaszából: […] személyt. A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya hamarabb létrejött [Eszjtv. 9. § (8)–(9) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy a munkaidő mértéke miként alakul az egyes jogviszonyokban, hanem annak, hogy melyik jogviszony jött létre korábban. A kérdés szerinti esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés:

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)

Részlet a válaszából: […] rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. §]. A kérdésben leírtak alapján itt az első eset jöhet szóba. Ehhez viszont az kell, hogy egy hosszabb időszak alapján a munkavállalók a 24 órás műszakjuk alatt legfeljebb 16 órát töltsenek tényleges munkavégzéssel. Ezt minden munkavállaló esetén külön-külön kell vizsgálni. A második kérdést illetően, az alkalmi munka nem kombinálható hosszabb teljes munkaidővel [Mt. 203. § (1) bek. g) és h) pontok], ezért ilyen esetben a munkaszerződés szerinti napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet. Ezt meghaladóan túlóra elvileg elrendelhető lenne, ám annak éves legmagasabb mértékét határozott idejű munkaviszonyban arányosítani kell [Mt. 109. § (3) bek.]. Márpedig egy öt napra létesített egyszerűsített munkaviszony esetén az éves 250 óra arányos mértéke nem éri el a 3,5 órát. Megjegyezzük,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ételek, italok készítése egyaránt olyan tevékenységek, amelyek nem önálló tevékenységként (így munkaviszonyban is) képesítés nélkül végezhetőek, önálló tevékenységként viszont szakképesítéshez kötöttek [34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét az önálló tevékenység végzésére jogosító szakmával,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony után megbízási jogviszony

Kérdés:

Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben dolgozott 2023-ban a cégnél. Idén eseti megbízási szerződéssel ideiglenesen, amíg a cég nem talál egy új HR managert, a korábbi munkavállalója megbízási szerződéssel látná el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A cégnél a bérelszámolási feladatokat külsős cég végzi el. Van-e lehetősége ebben az esetben az adóhatóságnak egy adóellenőrzés keretében a foglalkoztatónak a vállalkozóval kötött megbízási vagy vállalkozási szerződését és jogviszonyát – valós tartalma alapján – átminősíteni munkaviszonnyá? Milyen eseti megbízási szerződést kell kötni a magánszeméllyel, hogy ennek a kockázatát a felek elkerüljék? A megbízási díj összege eléri az adófizetési és járulékfizetési összeghatárt.

Részlet a válaszából: […] jelentőségük. Ha a felperes és a vele szerződést kötő magánszemélyek között – a szerződés tartalma szerint – munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.044/1995/6.]. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki [EBH2002. 677.]. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni [Mt. 27. § (2) bek.]. A jogviszonyok elhatárolásához a hatósági és bírósági gyakorlat – az időközben hatályon kívül helyezett 7001/2005. [MK. 170.] FMM–PM együttes irányelv által meghatározott – a munkaviszony elsődleges és másodlagos minősítő jegyeit alkalmazza. Ezek fennállását az eset összes körülményei (a konkrét jogviszony sajátosságai) alapján kell vizsgálni. Ha a felek közötti jogviszony tartalma – és nem pusztán a szerződés szövege – ezen szempontok alapján nem munkaviszony fennállására utal, nincs jelentősége annak, hogy korábban ugyanannak a feladatnak az ellátására a felek más jogviszonyt választottak, más szerződést kötöttek. Az adóhatóságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88. § (1) bek.]. A kérdéses esetben a kinevezésben szereplő napi munkaidő nyolc óra, ám a munkavállaló (közalkalmazott) ezt 12 órás műszakokban teljesíti. Ezért megállapítható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó. Ez akkor is így van, ha minden olyan munkanapon, amelyre be van osztva, egységesen 12 órát dolgozik. Ugyanis a munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88. § (1) bek.]. A kérdéses esetben a kinevezésben szereplő napi munkaidő nyolc óra, ám a munkavállaló (közalkalmazott) ezt 12 órás műszakokban teljesíti. Ezért megállapítható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó. Ez akkor is így van, ha minden olyan munkanapon, amelyre be van osztva, egységesen 12 órát dolgozik. Ugyanis a munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szakképzési munkaszerződés – a megköthetőség időpontja

Kérdés: Lehetséges-e jogszerűen, hogy a szakirányú oktatást a szakképző intézménynél kezdje meg a tanuló, és az intézménynél eltöltött bizonyos idő után (pl. 1 év) kerüljön a duális képzőhelyre szakképzési munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható."Tehát az az elsődleges cél, hogy amennyiben lehetséges, hatékonyabb módon, "éles" munkahelyi körülmények között folyjon a szakirányú oktatás. Így nem tiltott, hogy ha a képzés megkezdését követően később nyílik csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
1
7
8
9