346 talált cikk az őrzés kifejezésre

Kérdés: A válság súlyosan érintette vállalatunkat, ezért fokozatos leépítéseket tervezünk, összesen mintegy 80 főtől tervezünk megválni az elkövetkező 1-1,5 évben. Van-e olyan foglalkoztatási célú támogatási eszköz, amellyel elkerülhető lenne az ilyen nagy arányú leépítés?

Kérdés: Munkavállalókat kölcsönzünk raktárosi munkakörbe, ahol a belsős munkavállalóinkkal leltárfelelősségi megállapodásokat kötöttünk az általuk kezelt készletekre vonatkozóan. A kölcsönzött munkavállalókkal a leltárfelelősségi megállapodást a kölcsönvevőnek, azaz nekünk, vagy a kölcsönbeadónak kell megkötni, és kinek felel ilyenkor a munkavállaló leltárhiány esetén?

Kérdés: Kisállat-kereskedést üzemeltetek, amely hétfőtől péntekig tart nyitva. A 2010. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az állat tartójának az állatot naponta legalább egy alkalommal ellenőriznie szükséges. Egy munkavállalót alkalmazok. Milyen jogszerű lehetőségeim vannak az új előírás betartására, ha ezt a feladatot is elsősorban a munkavállaló kötelezettségévé kívánom tenni?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?

Kérdés: Több munkavállalónk eladóként dolgozik egy olyan boltban, ahol a vásárlók önkiszolgáló rendszerben férnek hozzá az áruhoz. A munkavállalókat rá akarjuk szorítani, hogy figyeljék a vevőket, mivel jelentős mennyiségű áru vész el naponta (feltételezhetően a vevők emelik el). Alkalmazhatunk-e ehhez leltárfelelősségi megállapodást?

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?

Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?

Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?

Kérdés: A munkáltatóm egy kollégámmal leltárfelelősségre vonatkozó megállapodást kötött. Ezt követően a kolléga megbetegedett, és nekem kellett helyettesíteni a raktárban. Mivel csak 1-2 napról lett volna szó, és gyorsan kellett megoldani a kezelést, nem volt átadás-átvétel – ez az áruk mennyisége miatt legalább 2-3 nap lett volna. Kiderült viszont, hogy a munkatárs több hónapig nem tud visszajönni, és rajtam maradt a raktár kezelése. Jó 3 hónap múlva, a szokásos féléves leltározásnál kiderült, hogy hiányos a készlet, bár a hiány okát nem sikerült megállapítani. A munkáltatóm most azt mondja, mivel én vettem át a kezelést, azért leltárfelelősség alapján nekem kell megtéríteni a kárt. Szerintem viszont nem, mivel én csak helyettesként dolgoztam ott. Önök mit mondanak?