657 talált állásfoglalás a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: A munkáltató működési ideje reggel 6 órától este 10 óráig tart, a munkavállalók egy része csak délelőtt, illetve csak délután dolgozik. Abban az esetben, ha évente egy-két alkalommal pár napot vagy hetet egy-két munkavállaló váltakozó műszakban dolgozik, jár-e nekik műszakpótlék a délutáni munkavégzésükre?

Kérdés: Osztott munkaidő esetén a műszakpótlékot hogyan ítéljük meg a munkavállalónak? Ha reggel 8-14-ig és 17-19-ig dolgozik egész hónapban, akkor az ő munkakezdése a reggel 8 óra, ami egész hónapban nem változik, ezért nem is jár neki a műszakpótlék? További kérdésünk, hogy a munkaközi szünet ilyen esetben hogyan biztosítandó? Az első hat órát ledolgozhatja egyhuzamban?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha május 10-én 11 óra 20 perc a tervezett munkaidő, és erre a munkavállaló szabadságot kér családi okok miatt, hány órát kell neki elszámolni, és ez hány munkanapnak számít?

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.

Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?

Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?

Kérdés: Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.