Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény óvodai-iskolai szociális segítő tevékenységét végző szakdolgozók a járás területén működő oktatási-nevelési intézményekben végzik a jogszabályban előírt szakmai feladataikat. Az adott intézményekkel kötött megállapodási szerződésben foglaltak alapján fogadóórát és programokat szerveznek. A hét öt napjából egyet a Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Központjában töltenek, a hét többi négy napján a járás különböző településein dolgoznak. Saját személygépkocsi használata esetén milyen összegű költségtérítés illeti meg őket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Jelen esetben az a kérdés, hogy a saját gépkocsi használata az óvodai-iskolai szociális segítők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kiküldetés és munkába járás elhatárolása

Kérdés: A munkavállaló lakóhelye és munkavégzésének helye közötti távolságra gépkocsival történő munkába járást térít a munkáltató. Ha a lakóhellyel megegyező településen oktatáson vesz részt a munkavállaló, és oda a munkahelyről érkezik, erre az útra belföldi kiküldetést vagy munkába járást kell a részére elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]; ezek közül a kiküldetés a más munkahelyen történő foglalkoztatás szakirodalmi megnevezése. Ehhez képest a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Különböző mértékű költségtérítés

Kérdés: Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítését a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza, amely értelmében a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Bár ilyen tételes rendelkezés nincs, de értelemszerűen a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől annak végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni; ezek közül a más munkahelyen történő foglalkoztatás munkajogi szempontból a kiküldetés [Mt. 53. § (1) bek.]. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Elfogultsági kifogás elbírálása

Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti első esetben a Pp. szabályai irányadók. A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. A költségmentesség hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Tanulmányi költségek köre

Kérdés: Milyen további költséget írhat bele a munkáltató a tanulmányi szerződésbe a tanfolyami díjon felül (pl. útiköltség, szállásdíj, a tanfolyam alatt járó munkabér)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése a tanulmányi szerződés tartalmáról csak annyit mond, hogy a munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt. A támogatás mibenlétének meghatározása a felek szabad szerződéses akaratán múlik azzal, hogy nem köthető szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkába járás költségtérítése nem saját gépjármű esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ennek részleteit a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A munkavállaló részére a munkába járás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A korábbi válaszban jeleztük, hogy egy munkaviszony keretei között is van arra lehetőség, hogy a munkavállaló ne csak a munkáltatója, hanem egy másik cég termékeit is értékesítse. Munkajogi szempontból annak van jelentősége, ha e másik, a munkavállalóval munkaviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkába járás feltételeinek biztosítása

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Amikor a munkavállaló munkaszerződést köt a munkáltatóval, akkor jellemzően megállapodnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
4
5
6
9