Elfogultsági kifogás elbírálása

Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti első esetben a Pp. szabályai irányadók. A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. A költségmentesség hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Tanulmányi költségek köre

Kérdés: Milyen további költséget írhat bele a munkáltató a tanulmányi szerződésbe a tanfolyami díjon felül (pl. útiköltség, szállásdíj, a tanfolyam alatt járó munkabér)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése a tanulmányi szerződés tartalmáról csak annyit mond, hogy a munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt. A támogatás mibenlétének meghatározása a felek szabad szerződéses akaratán múlik azzal, hogy nem köthető szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkába járás költségtérítése nem saját gépjármű esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ennek részleteit a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A munkavállaló részére a munkába járás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A korábbi válaszban jeleztük, hogy egy munkaviszony keretei között is van arra lehetőség, hogy a munkavállaló ne csak a munkáltatója, hanem egy másik cég termékeit is értékesítse. Munkajogi szempontból annak van jelentősége, ha e másik, a munkavállalóval munkaviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkába járás feltételeinek biztosítása

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Amikor a munkavállaló munkaszerződést köt a munkáltatóval, akkor jellemzően megállapodnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaruha költségének megtérítése felmondás esetén

Kérdés: Felmondással megszüntettem a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Munkáltatóm azt követeli tőlem, hogy fizessem ki az általa már a következő évre legyártatott új munkaruhát. A munkaszerződésem nem említi, hogy köteles lennék megtéríteni a ruha költségét, és más szabály sem volt érvényben az ilyen esetekre a munkáltatómnál. A főnököm azt tervezi, hogy ezt a pénzt le fogja vonni az engem megillető járandóságokból. Jogszerű-e a munkáltató követelése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. E körbe tartozik az is, ha a munkáltató speciális munkaruha viselését teszi kötelezővé, melyet maga biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály, vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató e két esetben jogosult, egyben köteles a munkavállaló munkabérének terhére levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Hazautazás költségtérítése

Kérdés: Milyen mértékű utazási kedvezmény és hány alkalommal illeti meg a multinacionális vállalatnál dolgozó munkavállalót állandó lakhelye és munkahelyének városa közötti utazásnál?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. Ennek részletszabályait a munkába járással kapcsolatban a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés – nem tiltható le

Kérdés: A munkába járás költségtérítése letiltható-e?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A munkába járással kapcsolatos egyes költségek megtérítésének szabályairól – az egyébként közelmúltban módosított – 39/2010. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkahelytől eltérő helyen tartott képzés – az utazás és a szállás

Kérdés: Munkáltatóm a lakóhelyemtől és a munkavégzés helyétől 125 km-re tervezett háromnapos oktatást, továbbképzést. Szállást, szállásköltséget nem biztosít. Tömegközlekedési járművel nem érek oda időre, illetve nem tudok hazautazni. Kérdésem: kötelezhet-e a munkáltató saját gépkocsi használatára, illetve kinek a feladata a munkavállaló eljuttatása a továbbképzésre?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót valamely képzésen vagy továbbképzésen való részvételre kötelezni. A kötelező képzésen való részvétel ideje munkaidőnek minősül. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy a képzést a munkahelytől eltérő helyen tartsa,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
1
3
4
5
7