15 talált cikk az illetménycsökkentés kifejezésre

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?

Kérdés: Egyik új közalkalmazottunk áthelyezés folytán kerül át költségvetési intézményünkhöz. Az áthelyezés előkészítése során azt tapasztaltuk, hogy a korábbi munkáltatója tévesen sorolta be. Megítélésünk szerint a közalkalmazottat nem alkalmazhatjuk a téves besorolás szerint, ha viszont ez igaz, akkor egyértelműen csökkentenünk kell az illetményét is. Helyesen gondoljuk-e ezt?

Kérdés: A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?

Kérdés: Létszámleépítés miatt több köztisztviselőt kellett elküldenünk. Azért, hogy csökkentsük az elbocsátások számát, felmértük, hogy lenne lehetőség pár hely erejéig a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, amelyet az eddig teljes munkaidőben dolgozó, elbocsátásra kerülő köztisztviselőknek szeretnénk felajánlani. Mivel a költségek csökkentése a cél, kérdésem, hogy a nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselők esetében, ha vállalják a részmunkaidős munkavégzést, jár-e nyelvvizsgapótlék, és ha igen, akkor milyen mértékben?