GYES-ről visszatérő köztisztviselő illetményeltérítése

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4)bekezdése rendelkezik az alapilletmény-eltérítésről. Minderre a tárgyévetmegelőző év szakmai munkája értékelése alapján kerül sor – kivéve ha aköztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezik. Miután az előzőév szakmai munkájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?

Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közelihozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokoltköltségeit is [Mt. 181. § (1) bek.]. A kárfelelősség megállapíthatóságánakfeltétele, hogy:– a munkáltató munkajogi kárfelelőssége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szövegezéséből következően a szülőket illeti meg az alehetőség, hogy eldöntsék, gyermekük, gyermekeik után melyikük veszi igénybe apótszabadságot. Ez a szülők szuverén joga, döntésüket a munkáltató kötelestiszteletben tartani. A munkáltató a bejelentést köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező bérkorrekció

Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?
Részlet a válaszából: […] Kérdése jelenleg idő előtti. Az Mt. 84. §-a ugyanis aztmondja ki, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélküli szabadság (amire általában GYES-t kap azanyuka) megszűnését (!) követően kell a munkáltatónál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ről visszatérő kismamák – a szabadság kiadása

Kérdés: Munkavállalónk, aki 1979-ben született, 2006. V. 28-án szült. A munkavállaló a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2006. XI. 11-ig. 2006-ban a részére járó szabadságból csak két nap szabadságot nem adtunk ki számára. Ezután GYED-en volt a gyermek kétéves koráig (2006. XI. 12.-2008. V. 28-ig). Ezt követően pedig GYES-ben részesül (2008. V. 29-től 2009. V. 28-áig). Kérdés: hány nap szabadságot kell kiadnunk részére és mikor, ha 2009. május 29-én tér vissza dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalójukat, figyelemmel arra, hogy 2006-ban töltöttebe a 27. életévét, 2006-ban huszonegy munkanap alapszabadság illette volna meg.A szülési szabadság idejére (ami 2006. V. 28-tól 2006. XI. 11-ig tartott) azéves szabadság arányos részére volt jogosult [Mt. 130. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Másodállás fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Magánerős, saját lakás építéséhez öthavi fizetés nélküli szabadságot kértem. Az állásom megtartása mellett az öt hónap alatt – illetve esetleg a leteltét követőn is – szeretnék egy másik munkáltatónál távmunkában dolgozni, a kötetlenebb feltételek miatt. Létesíthető-e további munkaviszony a fizetés nélküli szabadág időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. meghatározott feltételekhez köti a továbbimunkajogviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését.A szabályozás elsősorban a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére fókuszál.Nincs olyan Mt.-beli szabály, amely kifejezetten megtiltaná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszából: […] A felszámolási eljárás befejezése után, a felszámolómegbízatásának megszűnését követően, a volt felszámolónak valóban nincsen márlehetősége arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből afelszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A feleket a munkaviszonyban terheli az együttműködési kötelezettség(Mt. 3. §). Így a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinekmegfelelően, kölcsönösen együttműködve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
37
38
39
40