Találati lista:
441. cikk / 465 GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás
Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
442. cikk / 465 Előresorolás a felmentési idő alatt
Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
443. cikk / 465 Végkielégítés – előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt felmentett közalkalmazottnak?
Kérdés: Férjem közalkalmazottként dolgozik egy iskolában 1986. május 1-je óta. 1948. december 28-án született, 2007. december 31-ig 42 év szolgálati időt szerzett. 2009 januárjában kérte munkáltatójától a felmentését, mivel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igénybe venni. A felmentést a munkáltató 2009. február 16-án közölte, a felmentés indoka: a közalkalmazott nyugdíjra való jogosultsága. A közalkalmazotti jogviszony 6 havi felmentési idővel 2009. augusztus 17-én szűnik meg, melynek a felét a férjemnek le kell dolgoznia. A munkáltató szerint nem jár számára végkielégítés. Amennyiben a férjem a nyugdíjazását 2009. augusztus 18-ától igényelné, járna-e részére végkielégítés, és ha igen, mennyi?
444. cikk / 465 Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt
Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
445. cikk / 465 Keresetkiegészítés – 13. havi juttatás helyett
Kérdés: A polgármesteri hivatalunkban többféle jogviszony keretében látják el feladataikat a dolgozók. Kérdésem, hogy a köztisztviselők mellett a polgármesternek, illetve a munkavállalók számára is jár-e a keresetkiegészítés? További kérdésem: az a köztisztviselő, aki felmentési idejét tölti, kaphat-e keresetkiegészítést?
446. cikk / 465 Közhasznú munkavégzés támogatása
Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
447. cikk / 465 Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
448. cikk / 465 Kedvezményes jubileumi jutalom – nem jár az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe vevő köztisztviselőnek
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és 2008-ban megszereztem a jogosultságot az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuláshoz. Megvan a törvényben előírt szolgálati időm és az életkorom. A munkáltatóm beleegyezett a felmentésembe, csak nem tudunk megegyezni a járandóságaimról. A felmentési időmet már töltöm. Kérdésem: megillet-e engem a 40 éves közszolgálati jogviszony után járó kedvezményes jubileumi jutalom, ha a 35 éveset 2006-ban kaptam meg?
449. cikk / 465 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
450. cikk / 465 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
