Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény fenntartói az Nkt. 2. §-ának (3)–(4) bekezdései alapján a következők lehetnek: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, valamint – kizárólag óvoda tekintetében – a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Új év – új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Részlet a válaszából: […] ...személyi juttatások előirányzatán belül a köztisztviselő tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján hozhatja meg a tárgyévre vonatkozóan oly módon, hogy a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaszüneti napi munkavégzés külföldi online képzés esetén

Kérdés: A munkavállaló olyan többhetes (magyar és külföldi résztvevők részvételével megrendezendő) online képzésben venne részt Magyarországról "becsatlakozva", amely képzés egyik napja hétköznapra eső munkaszüneti napra esik. A képzés során a munkavállaló alapvetően hallgatóságként venne részt, viszont egyes napokon maga a munkavállaló tartana rövidebb előadást, illetve a képzés egésze alatt nyomon követné a többi résztvevő haladását, és erről értékelést is adna. Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló munkavégzésre munkaszüneti napon az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakra hivatkozással (külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...de megállapítható akkor, ha – ahogy a kérdés is utal rá – a munkavállaló maga is tart előadást, illetve részt vesz a résztvevők értékelésében, és ezek miatt a szolgáltatásnak az a jellege, hogy neki is részt kell vennie az egész programon.(Kéziratzárás: 2023. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Minősítés – kötelező és lehetséges

Kérdés:

Miként jár el helyesen a munkáltató a minősítés kapcsán az alábbi esetben? A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőit egyéves időtartamra bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. A Kjt. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vezetőket a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal kell minősíteni. Viszont a Kjt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. A 40. § (1) bekezdésének a) pontja speciális szabálynak minősül a 40. § (3) bekezdéséhez képest, tekintettel arra, hogy a vezetői megbízás "elválik" a jogviszonytól?

Részlet a válaszából: […] ...célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése [Kjt. 40. (4) bek.]. A Kjt. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja sorolja fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Új életpálya – új pedagógusbér

Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?
Részlet a válaszából: […] ...az illetménysávok alsó hatá­ránál magasabban megállapítani az illetményt. A következő tanítási évtől bevezetendő teljesítményértékelés ettől a mérlegeléstől elkülönülő jogintézmény.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] ...amelytől a Púétv. 157. §-a nem tartalmaz eltérést, vagyis a köznevelési intézmény vezetőjének kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékelnie kell a pedagógus NOKS-os munkavégzése színvonalát, a nyújtott munkateljesítményét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Részlet a válaszából: […] ...intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató (...) a tanévre vonatkozóan a pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] ...március 31-éig kell meghozni. Ezen túlmenően a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott módon a kivételes teljesítményt nyújtó, a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel

Kérdés:

Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?

Részlet a válaszából: […] ...arra is, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei­nek biztosításához nem elegendő önmagában a munkavédelmi oktatás és a kockázatértékelés megléte, mert a munkáltatónak a munkavégzés folyamatában is meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló elsajátította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
12