Találati lista:
11. cikk / 80 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
12. cikk / 80 Tájékoztatás egyes munkahelyeken eltöltendő munkaidőről
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményünkben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló ápolónk a munkaszerződése szerint két háziorvos mellett is ellátja a feladatokat. Az első rendelőben végzett munkája jelenleg napi nyolc óra. A második rendelőben jelenleg nem lát el feladatot. Igény lehet, hogy a második rendelőben napi legfeljebb két órát kell ellátnia a nyolc órán belül, így csak hat órát dolgozik majd az első rendelőben. A változásról mennyi idővel korábban és milyen formában kell tájékoztatni a dolgozót? A két rendelő eltérő helyen van.
13. cikk / 80 Munkaidő-nyilvántartás – a megőrzés határideje
Kérdés: Amennyiben a munkaidő nyilvántartása jelenléti íven történik, hány évig szükséges megőrizni a jelenléti íveket? Az őrzési idő tekintetében van különbség a Kttv. hatálya, az Mt. hatálya alatt dolgozók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében?
14. cikk / 80 Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt
Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
15. cikk / 80 Besorolás a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
16. cikk / 80 Téves besorolás korrekciója a közegészségügyben
Kérdés: A munkáltató téves besorolásra hivatkozva egyoldalúan csökkentette az egészségügyi dolgozók illetményét annak ellenére, hogy a munkavállalók jelezték, a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, még ha a téves besorolást korrigálják is. Önök szerint az illetmény munkáltató általi csökkentése ilyen esetben jogszerű?
17. cikk / 80 Egészségügyi alkalmassági vélemények – tárolás és forma
Kérdés: Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.
18. cikk / 80 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
19. cikk / 80 Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
20. cikk / 80 Áthelyezés hiánya önkormányzati portfólióban
Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszüntethető-e áthelyezéssel, amennyiben az önkormányzat fenntartása alá tartozó szervhez kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba?
