121 talált cikk a bölcsőde kifejezésre

Kérdés: A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: A 2024. január 1. napjától hatályos Púétv. kapcsán 2023-ban feltett kérdésünkre akkor Önöktől azt a választ kaptuk, hogy önkormányzati fenntartású óvodában gyermekétkeztetési alapfeladatot ellátó konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó jogviszonya nem változik. Mivel az általuk ellátott feladat nem tartozik a köznevelési feladatok közé, ők továbbra is közalkalmazottak maradnak. Ezen állásfoglalást a Belügyminisztérium Köznevelési-Igazgatási Főosztályától kapott tájékoztatás is megerősítette. Így ezen munkavállalóknál nem történt jogviszonyváltás, ők maradtak közalkalmazottak.
A Munkaügyi Levelek 238. számában a 4589. számon feltett kérdésünkre megküldött válaszukban ennek ellenére az szerepel, hogy a konyhai feladatot ellátó kolléga nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban kellene lennie, mivel kisegítő munkakört lát el. A 2023-ban kapott állásfoglalások figyelembevételével ezen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közalkalmazottak maradtak, így ezt figyelembe véve az a kérdésünk, hogy ha a konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozót dajkaként foglalkoztatná a továbbiakban ugyanazon munkáltató, mivel közalkalmazotti jogviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülne, így helyes-e az, ha a KIRA adta lehetőséggel élve jogviszonyát (vagyis kinevezését) jogviszonyváltással módosítjuk (kinevezésmódosítást készítünk), vagy a jogviszonyváltás miatt a közalkalmazotti jogviszonyát meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene neki készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra?

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk 01193003 azonosító számú dajka végzettséget szerzett, illetve elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyamot. A Kjt. alapján a dolgozó mely fizetési osztályba sorolható? A fizetési fokozatok megállapításához a korábbi munkaviszonyainak beszámításánál a tanfolyam elvégzését követő időszak az irányadó, esetleg valamennyi korábbi munkaviszonyát figyelembe lehet venni?

Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”

Kérdés: 2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő közalkalmazott 2026. január 1-jétől kiegészítő bölcsődei pótlékra lesz jogosult. 25 éves jubileumi jutalmánál ez az összeg a jubileumi jutalom alapját képezi-e?

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott bölcsőde alkalmazásában áll egy dajka, aki 2021 júniusától dolgozik. A végzettségét tekintve rendelkezik dajka képesítéssel 2004 óta, 2020-ban végezte el a szociális gondozó és ápoló képzést. A bölcsődei foglalkoztatást megelőzően kb. 6 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, emellett csak közfoglalkoztatott volt, munkaviszonyban dolgozott (bolti eladóként) és álláskereső volt. A hölgy jelenlegi besorolásánál (D4) csak a közszolgálati jogviszonyok vannak beszámítva. A munkaviszony (bolti eladó) időtartama, illetve a közfoglalkoztatásban töltött idő figyelembe vehető-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalom és a végkielégítés számításánál?