Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás módosítása – megállapodás a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel elő­fordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaidő-beosztás szombati napra

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, amelybe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Ha a munkavállaló már hétfőtől péntekig 48 óra munkaidőt teljesített, akkor azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és az ennek törvényi előfeltételeként meghatározott munkaidőkeret – alkalmazása nélkül a szabadságot munkanapokban kell kiadni és nyilvántartani – egy munkanapra egynapi munkaidőt –, általános teljes munkaidő alkalmazása esetén 8 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkarend módosítása

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Műszakcsere és műszakpótlék

Kérdés: Előfordul, hogy a munkavállalók elcserélnek egymással bizonyos munkanapokat. Ilyenkor, bár az eredeti munkaidő-beosztásuk szerint nem lennének meg a 30%-os műszakpótlék fizetésének feltételei, de a csere révén megvalósul az egyharmados szabály, és ezért követelnék a műszakpótlékot. Jogos-e az igényük, azaz a cserékkel megvalósult tényleges munkavégzésük vagy a beosztás szerinti az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a műszak elcserélésének munkavállalói lehetőségét nem szabályozza, de a munkaidő-beosztás elkészítését a munkáltató felelősségévé teszi, kivéve ha kötetlen munkarendről van szó [Mt. 96. § (1)–(2) bekezdés]. Ha a munkáltató írásban előzetesen nem engedte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős foglalkoztatás munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munka­idő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?

Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
Részlet a válaszából: […]  A bombariadó az Mt. 151. § (4) bekezdésében foglalt eset,amikor a munkavállaló a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkátvégezni. Bár a bombariadót nem a munkáltató idézte elő, mégis az őtevékenységével függ össze, így a működési körén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.