19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Munkaidő-beosztás módosítása – megállapodás a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel előfordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?
12. cikk / 19 Munkaidő-beosztás szombati napra
Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?
13. cikk / 19 Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében
Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
14. cikk / 19 Munkarend módosítása
Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
15. cikk / 19 Műszakcsere és műszakpótlék
Kérdés: Előfordul, hogy a munkavállalók elcserélnek egymással bizonyos munkanapokat. Ilyenkor, bár az eredeti munkaidő-beosztásuk szerint nem lennének meg a 30%-os műszakpótlék fizetésének feltételei, de a csere révén megvalósul az egyharmados szabály, és ezért követelnék a műszakpótlékot. Jogos-e az igényük, azaz a cserékkel megvalósult tényleges munkavégzésük vagy a beosztás szerinti az irányadó?
16. cikk / 19 Részmunkaidős foglalkoztatás munkaidőkeretben
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?
17. cikk / 19 Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?
Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
18. cikk / 19 Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között
Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
19. cikk / 19 Munkaidő-beosztás módosítása – munkaszerződésben?
Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?