Szakszervezeti képviseleti jog - a meghatalmazás


Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk - a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve - nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt - álláspontunk szerint - nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. június 8-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4156

[…] § (6) bek.]. Ettől az általános érdekképviseleti jogtól el kell különíteni a bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtti jogi képviseletet, amely csak meghatalmazás alapján, a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából végezhető [Mt. 272. § (7) bek.]. A kérdés szerinti esetben, amikor a munkavállalót a fegyelmi eljárásban képviseli a szakszervezet, az utóbbi szabály hatálya alá tartozó jogi képviselet valósul meg. Erre tehát csak az érintett munkavállaló által adott, külön meghatalmazás alapján van lehetőség. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.