Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés
Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. június 15-én (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2313
[…] természetbeni juttatás [Mt. 12. § (1)–(2) bek.]. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely – például – az egészségi vagy családi állapot, mint védett tulajdonság alapján egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne [Ebktv. 8. § h), k) pont, 9. §].Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkaviszony alapján járó juttatások, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű munkabér megállapítására és biztosítására vonatkozó rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor [Ebktv. 21. § f) pont].A fenti rendelkezésekből […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. június 15-én (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2313
[…] természetbeni juttatás [Mt. 12. § (1)–(2) bek.]. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely – például – az egészségi vagy családi állapot, mint védett tulajdonság alapján egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne [Ebktv. 8. § h), k) pont, 9. §].Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkaviszony alapján járó juttatások, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű munkabér megállapítására és biztosítására vonatkozó rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor [Ebktv. 21. § f) pont].A fenti rendelkezésekből […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
