Munkabérből levonással okozott kár
Kérdés
Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 2-án (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 837
[…] vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára átutalhatja [Mt. 154. § (1) bek.]. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza [Mt. 154. § (3) bek.]. A munkavállalónak joga van felhatalmazni mást arra, hogy a munkabérét helyette felvegye; ezt a meghatalmazást azonban kifejezetten, és csak a munkabére védelmét biztosító jogok sérelme, csorbítása nélkül teheti meg érvényesen. Lényeges, hogy a meghatalmazott ekkor is a munkavállaló részére veszi fel a munkabért, és nem saját követelése kielégítése érdekében; azaz a felvett bérrel maradéktalanul köteles elszámolni a munkavállalóval. A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrészt nem ruházhatja át [Mt. 164. § (1)–(2) bek.]; ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 164. § (5) bek.]. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni ugyancsak nem lehet [Mt. 161. § (1) bek.]. A munkavállaló tehát adhat hozzájárulást arra, hogy a munkabéréből a munkáltató közvetlen levonást teljesítsen valaki javára – tipikusan ilyen hozzájárulás a gyakorlatban a szakszervezeti tagdíj átutalására vonatkozó felhatalmazás. Ugyanakkor a hozzájárulást a munkavállaló csak a munkáltatónak címzett nyilatkozatban teheti meg, pontosan megjelölve a levonandó összeget és a levonás jogcímét. Harmadik személy ilyen igénnyel nem élhet a munkáltató irányába (lásd BH 2002. 328), már csak azért sem, mert a munkáltató – a szakszervezeti tagdíj kivételével – nem köteles teljesíteni a munkavállaló ilyen levonás iránti kérését. Fentiek szerint a hitelintézetek, bankok megkeresései nem megalapozottak, és álláspontunk szerint semmis szerződéses kikötésen […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 2-án (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 837
[…] vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára átutalhatja [Mt. 154. § (1) bek.]. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza [Mt. 154. § (3) bek.]. A munkavállalónak joga van felhatalmazni mást arra, hogy a munkabérét helyette felvegye; ezt a meghatalmazást azonban kifejezetten, és csak a munkabére védelmét biztosító jogok sérelme, csorbítása nélkül teheti meg érvényesen. Lényeges, hogy a meghatalmazott ekkor is a munkavállaló részére veszi fel a munkabért, és nem saját követelése kielégítése érdekében; azaz a felvett bérrel maradéktalanul köteles elszámolni a munkavállalóval. A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrészt nem ruházhatja át [Mt. 164. § (1)–(2) bek.]; ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 164. § (5) bek.]. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni ugyancsak nem lehet [Mt. 161. § (1) bek.]. A munkavállaló tehát adhat hozzájárulást arra, hogy a munkabéréből a munkáltató közvetlen levonást teljesítsen valaki javára – tipikusan ilyen hozzájárulás a gyakorlatban a szakszervezeti tagdíj átutalására vonatkozó felhatalmazás. Ugyanakkor a hozzájárulást a munkavállaló csak a munkáltatónak címzett nyilatkozatban teheti meg, pontosan megjelölve a levonandó összeget és a levonás jogcímét. Harmadik személy ilyen igénnyel nem élhet a munkáltató irányába (lásd BH 2002. 328), már csak azért sem, mert a munkáltató – a szakszervezeti tagdíj kivételével – nem köteles teljesíteni a munkavállaló ilyen levonás iránti kérését. Fentiek szerint a hitelintézetek, bankok megkeresései nem megalapozottak, és álláspontunk szerint semmis szerződéses kikötésen […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
