937 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?

Kérdés: Általános iskolánk gazdasági vezetője a Kjt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezései alapján kinevezett vezetőnek minősül-e? Hogyan változik a szabadsága, valamint az illetménye?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az elmúlt időszakban több kölcsönvevőnk hajtott végre csoportos létszámcsökkentést a gazdasági válság miatt, és egyben a kölcsönzött munkavállalóink jelentős részét is visszaküldte hozzánk, akik foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. Felmondhatunk-e nekik arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönző cég eredményes és gazdaságos működése a megrendelők által támasztott munkaerőigényekhez igazodik, attól jelentős mértékben függ, és mivel a kölcsönvevő jelentősen módosította munkarendjét és munkaerőigényét, a gazdaságos működés megteremtése érdekében létszám-racionalizálást, átszervezést kell végrehajtanunk?

Kérdés: A cégünknél van egy lista, amely feltünteti, hogy milyen dolgokat tilos az üzem területére behozni, illetve milyen dolgokat kell kötelezően az öltözőben hagyni. A lista a bejárat mellett van közzétéve, és a végén szerepel egy tájékoztatás, hogy amennyiben a listán nem szereplő dolgot kíván valaki behozni, akkor annak feltételeiről meg kell kérdeznie a műszakvezetőt. Egyik munkavállalónk egy nagy értékű mini-DVD-lejátszót hozott be, ami a listán nem volt feltüntetve, de nem jelezte, hogy nála ilyen van. Hazafelé menet a lépcsőn megcsúszott, elesett, és a hátizsákjában levő gépezet összetört. Most követeli a lejátszó árát. Jól gondoljuk, hogy ezt nem vagyunk kötelesek kifizetni neki?

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom. A felsőfokú végezettségem mellé további szakképzettséget szereztem, amelyet a munkámban is hasznosítani tudok. Már korábban is vita volt a munkáltatómmal, hogy jár-e nekem képzettségi pótlék, ha a munkakörömre előírt képzettség mellett annál magasabb szintű szakképzettséget is szereztem, habár támogatást a munkahelyemtől nem kaptam. Kérdésem, hogy jogosan kérem-e a képzettségi pótlékot?

Kérdés: Kis önkormányzatunk egyik köztisztviselője több nyelven is beszél (angol, olasz). Tekintettel a jelen pénzügyi helyzetre, nagyon nehezen tudjuk kigazdálkodni az összeget, és a többiek is zúgolódnak, hogy miért kap érte pótlékot, ha nem is használja a nyelvet. Kérdésem, hogy ha nem használja a munkaköre ellátása során a köztisztviselő a nyelveket, akkor kell-e számára nyelvpótlékot fizetnünk?

Kérdés: A Kjt. új szabályai alapján a megbízott vezető részesülhet-e keresetkiegészítésben akkor, ha az általa ellátott többletfeladat nem függ össze a vezetői tevékenységével?