27 talált cikk a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakör kifejezésre

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?

Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?

Kérdés: Többcélú intézmény óvodájában 2015. február 1-jétől pedagógusasszisztens munkakörben dolgozó pedagógus diplomát szerzett. A dolgozó a diploma bemutatásával azzal az igénnyel állt elő, hogy diplomájára tekintettel "Gyakornok" vagy "Pedagógus I." fokozatba kerüljön besorolásra. Melyik fokozatba lehet őt besorolni, és milyen időponttól úgy, hogy kétéves szakmai gyakorlattal nem rendelkezik? Kérdésünket azért is tettük fel, mert a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén, ha már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Pedagógus I." fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, ha pedig két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Gyakornok" fokozatba kell besorolni. A pedagógusdiploma 2015. szeptember 1-jén még nem állt rendelkezésére.

Kérdés: Január végén fejezem be a munka mellett végzett könyvtáros-tanári egyetemi képzésemet. Jelenleg szabadidő-szervezőként dolgozom egy általános iskolában. Kolléganőm, aki könyvtáros az iskolánkban, szeptembertől megy nyugdíjba, akkortól átveszem a munkakörét. Kérdésem, hogy addig is a diploma megszerzése kihat-e a besorolásomra a jelenlegi munkakörömben?

Kérdés: Községünk óvodájában óvodai dajkaként foglalkoztatott közalkalmazott dolgozónk részére a szeptemberben módosult szabályok alapján kötelező-e nehéz körülmények között végzett munkáért járó, illetve gyógypedagógiai pótlék adása? Vagy az adott pótlékok nem kötelezőek, csak adhatók?