Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkabér – kinek utalják?

Kérdés: A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?
Részlet a válaszából: […] A munkabér a munkavégzés ellenértéke, amire amunkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A munkabér védelmére vonatkozószabályok – többek között – kimondják, nincs akadálya, hogy a munkáltató -kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Garantált bérminimum – többes munkakörben

Kérdés: A sógorom rendelkezik a munkaköréhez szükséges szakmunkásvégzettséggel. Nem akarják neki kifizetni a garantált bérminimumot, mert nem mindig csak azt a munkakört látja el. Most alá akarják vele íratni, hogy beleegyezik, amennyiben a munkaidejének kevesebb mint 50%-ában látja el az eredeti munkakörét, akkor arra a hónapra nem kapja meg a szakmunkás-minimálbért. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a garantáltbérminimum "a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokúszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló" számára jár.Vagyis ha olyan munkakört lát el, amelyhez a középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Lemondás a munkaszerződésben megemelt összegű végkielégítésről

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében a törvényben meghatározottnál magasabb összegű végkielégítést kötöttünk ki munkáltatói rendes felmondás esetére. Mivel hamarosan fel kell mondanunk neki, van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló erről a magasabb összegről lemondjon?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a végkielégítés felemelésének forrásaa felek egybehangzó akarata volt, az arról való "lemondás" is csak a felekközös meggyezésével lehetséges. Elvileg tehát nincs akadálya annak, hogy amunkavállaló még a végkielégítés esedékességét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?

Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a munkaszerződést nem foglalták írásba,az érvényesen létrejött, hiszen az Mt. 76. § (5) bekezdése által meghatározottkötelező tartalmi elemek mindegyikében megállapodtak. A hivatkozott rendelkezésszerint a munkaviszony létrejöttéhez a feleknek meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Prémium – a kifizetés esedékessége és a joglemondás

Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A prémium az Mt. által külön nem nevesített, de ettől mégjogszerűen létező díjazási jogcím, egyfajta teljesítménybér, amely egyértelműenmunkabérnek minősül. Az Mt. garanciális szabálya szerint a munkavállaló előrenem mondhat le munkabérére vonatkozó igényéről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
3
4