Találati lista:
31. cikk / 43 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
32. cikk / 43 Garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
33. cikk / 43 Közcélú munka – ki lehet munkáltató?
Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?
34. cikk / 43 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
35. cikk / 43 Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei
Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
36. cikk / 43 Alkalmi munkavállaló minimálórabére
Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
37. cikk / 43 Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér
Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
38. cikk / 43 Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése
Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
39. cikk / 43 Garantált bérminimum – vonatkozik-e az ügykezelőkre?
Kérdés: Az egyik újonnan kinevezett ügykezelőnk besorolásakor szembesültünk azzal, hogy a besorolása szerinti illetménye nem éri el a minimálbért. Kérdésem, hogy hogyan állapítsuk meg az illetményét?
40. cikk / 43 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
