Szakszervezet – a kifogással okozott kár

Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenülérintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani[Mt. 23. § (1) bekezdés]. A szakszervezetet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
Részlet a válaszából: […] ...Az értesítéstezzel egyidejűleg másolatban a munkavállalók képviselői (üzemi tanács, üzemitanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és amunkavállalók képviselőiből létrehozott bizottság) részére át kell adni.Ezt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kollektív szerződés "továbbélése"

Kérdés: Munkáltatónkkal jogutódlás keretében kerültünk jogviszonyba. Az előző munkáltatónkkal a szakszervezetünk kötött kollektív szerződést, azonban a jogutódnál a szakszervezet már nem működik. A munkáltatónk arra hivatkozva nem fizeti a magasabb bérpótlékokat, hogy mivel a szakszervezet nem működik, annál nem történt "jogutódlás", így a kollektív szerződés megszűnt. Mi alapján követelhetnénk a magasabb bérpótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...nélkülimegszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a kollektív szerződésttöbb munkáltató, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy többszakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató,illetve szakszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő számítása

Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...ítélete alapján megállapítható, amunkaviszony megszüntetésére politikai vagy vallási meggyőződés, továbbámunkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozás, illetve ezzelösszefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Álláskereső képzési támogatása

Kérdés: Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?
Részlet a válaszából: […] ...a cigány kisebbségiönkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság általnyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagyszervezésében közreműködik. A munkaügyi központ ez esetben a képzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szakszervezeti tagdíj levonása iránt indított sztrájk

Kérdés: Szakszervezetünk egyeztetést folytatott a munkáltatóval a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalásával kapcsolatban, de a munkáltató továbbra is megtagadta az erre irányuló kérésünket. Ezért a korábban közzétett sztrájkfelhívásnak megfelelően sztrájkot hirdettünk. A munkavállaló szerint a sztrájk jogellenes, mivel ez olyan egyedi munkáltatói intézkedés, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Valóban kötelezheti a tagdíj átutalására a bíróság a munkáltatót, és így jogellenes a sztrájkunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezetivagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteleslevonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalóiérdekképviselet javára köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kollektívszerződés-módosítás – ha új szakszervezet válik reprezentatívvá az üzemitanács-választáson

Kérdés: A tavaszi üzemitanács-választásokon szakszervezetünk reprezentatívvá vált, egyedüliként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés módosítására a munkavállalókképviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektívszerződést megkötötték. Az időközben reprezentatívvá vált szakszervezetneknincs joga a nem általa kötött kollektív szerződés módosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei

Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult munkavállalók közül -legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően – választási bizottságot alakít.A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői résztvehetnek a választási bizottság tevékenységében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...részére az Mt. 25. §-ának(1) és (3) bekezdésével biztosított munkaidő-kedvezmény indoka, hogy amennyibena tisztségviselő érdek-képviseleti pozíciója folytán nem végez munkát, hanem szakszervezetifeladatot lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
12
13
14