31. cikk / 284 Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)
32. cikk / 284 Utazási idő megítélése osztott munkaidő-beosztás esetén
Az egyik munkavállalónknak, akit háromhavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatunk, minden hétköznap két településen kellene munkát végeznie, az első telephelyen 8:00–12:00, a második telephelyen 14:30–16:30 között. A két munkavégzés között a munkavállalónak nincs ideje hazautazni. A két település között kb. 10 perc az út busszal. Alkalmazható-e erre az esetre az Mt. 100. §-a szerinti osztott napi munkaidő úgy, hogy erről a munkavállalóval megállapodást kötünk, valamint a munkaszerződésben a munkahely mindkét telephelyet tartalmazni fogja? Ekkor csak a két telephelyen beosztott időt számoljuk el munkaidőként, a köztes idő pihenőidő. Vagy a két munkavégzési hely közötti utazásra tekintettel munkaidőként kell elszámolni a 8:00–16:30 közötti teljes időtartamot?
33. cikk / 284 Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
34. cikk / 284 Elszámolás idejére járó díjazás
Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?
35. cikk / 284 Szabadság kiadása részmunkaidőben
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az érintett szabadságának kiadásával kapcsolatban a Kit. 129. §-ának (15) bekezdése az irányadó, mely rögzíti, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha egy egész héten át nem dolgozik, vagy héten átívelő szabadságot vesz igénybe? A kormánytisztviselő szerdától péntekig végez munkát. Amennyiben ő csütörtöktől péntekig lenne szabadságon, ki kell vennie a hétfői, keddi és szerdai napot? Vagy ha szerdától szerdáig szeretne, akkor a hétfői, keddi, csütörtöki és pénteki napot? Jelenleg a kormánytisztviselő részmunkaidőben heti 20 órát dolgozik a fentieknek megfelelően, tömbösítve szerdán, csütörtökön és pénteken.
36. cikk / 284 Hétvégi munkavégzés – pótlék nélkül
37. cikk / 284 Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése
38. cikk / 284 Rendkívüli munkaidő – az elrendelhető mérték
Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi esetnek van-e törvényi akadálya. A munkavállaló napi 8 órás munkaszerződéssel rendelkezik, de anyagi helyzete miatt mindennap 12 órát szeretne dolgozni, és ebben a munkáltató "támogatja". A 8 órán felüli órákat, azaz a napi 4 órát 50%-os túlóraként (alapbér és pótlék) elszámoljuk. A fenti munkavégzésnek van-e akadálya? Egy hónapra vagy egy hétre létezik-e szabályozás arra, hogy a munkavállalónak mennyi lehet a rendkívüli munkavégzéssel töltött órája (természetesen arra figyelve, hogy a napi pihenőideje, illetve a heti pihenőnapja meglegyen, továbbá az évi 250+150 óra keretre is figyelmet fordítva)?
39. cikk / 284 Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén
A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
40. cikk / 284 Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?