318 talált állásfoglalás az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?

Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?

Kérdés: 1. A Kttv. alapján a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap [93. § (1) bek.], azonban a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [93. § (5) bek.]. Munkaszüneti napra rendes munkaidő törvényben meghatározott esetben osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]. Vasárnapra rendes munkaidő a 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti esetben osztható be a közszolgálati tisztviselő számára. Annak ellenére, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) alkalmazása esetén megilleti-e ezeken a napokon a munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a Kttv. 98. §-ának (6) bekezdése szerinti, a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő? Ha nem, akkor egyéb más díjazás, például pótlék, juttatás?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlék-kifizetés?

Kérdés: Ügyfelünk ügyvezetője munkaszerződés keretében, heti 40 órás munkaidővel van foglalkoztatva. Emellett heti 5 órában szeretné kivenni a részét a cég egyik fő tevékenységéből is, amely az Ekhotv. hatálya alá esik, ezért az ügyvezető e tevékenység vonatkozásában e törvény alkalmazásával teljesítené a közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Lehetséges-e egy olyan megoldás, hogy a heti 40 órát 35+5-ben felosztjuk? Élve a vezető munkavállalókra vonatkozó, Mt. által biztosított eltéréssel, a heti munkaidő megemelhető-e 45 órára? Vagy egyszerűen csak az Mt. 99. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján 48 órára módosítjuk a heti munkaidőt? Lehet-e ez esetben a kettős munkakört alkalmazni? A szerződés szempontjából elegendő a meglévő munkaszerződést úgy módosítani, hogy jól elkülönítjük benne az ekhós tevékenységet és az arra vonatkozó rendelkezéseket, vagy mindenképpen kellene egy külön munkaszerződés, ami csak az ekhós tevékenységre vonatkozik?

Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?

Kérdés: Közölhet-e egy munkáltató jogszerűen felmondást a munkavállalóval, mert az nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz? A munkavállaló gyermeke (anyukáról beszélünk) 3 év alatti.

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?

Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.

Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?