1230 talált cikk a Munkaidő+beosztás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?

Kérdés: Egy nagyobb áruházban ruházati boltot üzemeltetek. Az áruházzal kötött bérleti szerződés szerint köteles vagyok az üzletem nyitva tartását az áruház nyitva tartásához igazítani, ellenkező esetben megszegem a szerződést. Az áruház munkaszüneti napokon is nyitva tart, így ekkor köteles vagyok én is kinyitni. Van-e jogszerű megoldás arra, hogy munkavállalókat foglalkoztassak ezeken a napokon?

Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként élelmiszerboltot vezetek. A munkavállaló bolti eladóval felváltva állunk a pult mögött. A munkaügyi felügyelőség megbírságolt, mert május 1-jén a munkavállalót munkavégzésre osztottam be. Kérdésem az lenne, hogy ha a kereskedelmi törvény alapján munkaszüneti napon nyitva tarthatok, akkor valóban nem alkalmazhatok munkavállalót ezeken a napokon? Jogszerűen járt el a felügyelőség?

Kérdés: Az Mt. 131. § (1) bekezdésének j) pontja szerint évi 30 munkanap szabadságra vagyok jogosult. Hogyan lehet jogszerű munkáltatóm azon gyakorlata, miszerint a szabadságom egyötödét a pihenőnapjaimra számítja ki? A rendes munkaidő-beosztásom szerint hetente 4 munkanapon dolgozom, naponta 10 órát. Ettől függetlenül a törvény alapján kellene, hogy járjon a 30 munkanap szabadság. Kérem a segítségüket!

Kérdés: A válságra tekintettel bevezettük a négynapos munkahetet. (Dolgozóinkkal munkaszerződést módosítottunk.) Ennek alapján hétfőtől csütörtökig 32 órát ledolgoznak, a péntek szabad. Idén május 1-je péntekre esik. Ez most nekik fizetett ünnep vagy sem? Lehet-e, hogy emiatt egy nappal több bért kell nekik fizetni május hónapra?

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?

Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?