105 kérdés-válasz a tavolleti-dij-szamitasa kifejezésre

105 cikk rendezése:

1. cikk / 105 Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés:

A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

2. cikk / 105 Gyógypedagógiai pótlék és a távolléti díj

Kérdés: A köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak járó gyógypedagógiai pótlék a távolléti díj összegét emelő pótléknak számít-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

3. cikk / 105 Havibéres munkavállaló távollétének elszámolása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott havibéres teljes munkaidős munkavállalóink a kölcsönvevőnél 12 órás munkarendben dolgoznak, 3 munkanap után 3 nap pihenőnapot kapnak. A távolléteket a beosztással megegyezően eddig 12 órában számoltuk el, azaz egy nap szabadságra 12 órára járó távolléti díjat számfejtettünk [Mt. 146. § (3) bek. a) pont, 148. §]. Mivel egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a munkavállalónak a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], valamint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.], ezért a fenti esetet tekintve a következőképp számfejtettük 2024. február hónapban a munkavállaló törzsbérét. A havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával osztottuk (168 órával). Az adott időszak alatt teljesítendő órák számát csökkentettük a távollétek óraszámával (1 munkanap szabadság: 12 óra), így a munkavállaló 156 órára járó törzsbért kapott. Helyes-e a számításunk a leírtak alapján? Ha a munkavállaló munkanapon távol van, részére a havibér – általános munkarend szerinti munkanapok alapján – arányosított része jár. A kölcsönvevő ezzel az indokkal a távolléteket nem a beosztás szerinti 12 órával számolja el, a munkavállalóknak a napi munkaidő és általános munkarend szerinti 8 órában fizet távolléti díjat. Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, viszont a távolléteiket az általános munkarend szerint 8 órában számolja el részükre? Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, a távollétek bizonyos részét, például a szabadságokat 12 órával számolja el, míg más távolléteket, például igazolt fizetett távolléteket 8 órával számoljon el?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

4. cikk / 105 Vasárnapi pótlék mint a távolléti díj része

Kérdés: Munkavállalóinkat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk, a vasárnap általában az egyik heti pihenőnapjuk. Ugyanakkor előfordul, hogy a szombaton este kezdődő műszakjuk áthúzódik vasárnapra is, de ez általában csak néhány óra munkavégzést jelent. A távolléti díj számításánál akkor is figyelembe kell venni ezeket a vasárnapra eső munkavégzéseket, ha azok nem érintik az egész munkanapot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

5. cikk / 105 Szerződés szerinti havi jövedelem meghatározása kollektív szerződés esetén

Kérdés:

A szerződés szerinti havi jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. A tb-kifizetőhelyi tájékoztató 17. oldala így szól a szerződés szerinti havi jövedelemmel kapcsolatban: "A távolléti díjnak, illetve az illetmény egy hónapra járó összegének megfelelő szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása – az Mt. 148–152. §-ában foglalt előírásokra, továbbá a jogviszonyt szabályozó egyéb jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel – a foglalkoztató hatáskörébe tartozik." Előfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, s így a távolléti díjat nem az Mt. 148–152. §-ában foglaltak szerint számolják, hanem a kollektív szerződésükben meghatározott számítási elv szerint. Ez azt jelenti, hogy a szerződés szerinti havi jövedelem esetében is a kollektív szerződésben meghatározott számítást kell használni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

6. cikk / 105 Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

7. cikk / 105 Távollétidíj-számítás – az alapbérbe épített teljesítménybér

Kérdés: Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a teljesítménybér összege, május 1-jétől fél évig (az irányadó időszak leteltéig) ezt továbbra is bele kell számítani a távolléti díjba, vagy esetleg figyelmen kívül kell hagyni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

8. cikk / 105 Bérkiegészítés az egészségügyben

Kérdés: Orvosok és asszisztensek (vállalkozók) bérkiegészítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alaphelyzet, hogy az asszisztensnek fel kell mondani, mert nem veszi fel a védőoltást. A vállalkozás kap utána bérkiegészítést. Ebben az esetben mi számít a távolléti díj alapjának, az alapbér és bérkiegészítés, vagy csak az alapbér? Mi után számoljuk az esetleges táppénzt, szabadságmegváltást, vagy miről adunk igazolást a munkanélküli-ellátások megállapításához?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

9. cikk / 105 Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

10. cikk / 105 Készenléti átalány beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: A munkavállaló rendszeresen teljesít készenlétet. Ezért a felek 2020. november 1. óta a munkaszerződésben az alapbéren felül egy bizonyos átalányösszeget kötöttek ki a készenléti bérpótlék és a készenlét idejére járó alapbér helyett az Mt. 145. §-a alapján. Milyen feltételek esetén kell ezt a készenléti átalányt beszámítani a munkavállaló távolléti díjába? A munkavállaló ugyanis csak ritkán teljesít havonta átlagosan 96 óra készenlétet, ami a törvény szerint ennek feltétele lenne. Ennek hiányában is beleszámíthatjuk a készenléti átalányt a távolléti díjba?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.