Köztisztviselői illetménycsökkenés – az utólagos kifizetés

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, valamint a közös önkormányzati hivatalát értjük. A Kttv. 260/E. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Köztisztviselői cafeteriajuttatás – a megemelt illetményalap függvényében

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét a Kvtv., valamint a Kttv. évek óta együttesen határozzák meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). 2020-ban a bérrendezés eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege 56 100 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt a cafeteriakeret a Kttv. szerint 280 500 Ft-ra emelkedhet. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál 56 100 Ft-ra nő az illetményalap, a fentiek alapján jogszerűen állapítjuk meg a cafeteriakeretet 280 500 Ft-ban?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletben a 2020. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidő-nyilvántartás – munkavállalói aláírással

Kérdés: Önkormányzatunknál és annak hivatalánál a munkaidő-nyilvántartást a munkavállalók naponta vezetik, és azt aláírják. A munkáltatónak szükséges-e leigazolni a munkaidő-nyilvántartást, és ha igen, azt milyen időközönként (naponta, hetente, havonta)?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolását megelőzően) célszerű mindkét félnek jóváhagyólag aláírni. A fentiekkel egyező szabályokat tartalmaz a polgármesteri hivatal alkalmazottaira kiterjedő hatályú Kttv. 115. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Önkormányzati képviselő és karbantartó – nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet a válaszából: […] ...a Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja a releváns, amely szerint az önkormányzati képviselő nem lehet ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja. Ez a szabály csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Alpolgármester újraválasztása – a végkielégítés időarányos visszafizetése

Kérdés: Az alpolgármester jogviszonya 2019. október 13-án megszűnt, így a Kttv. 225/D. §-a alapján 3 havi végkielégítésben részesült, amelynek összege bruttó 2 727 000 Ft, nettó 1 813 455 Ft volt. Az új képviselő-testület 2019. november 4-én újra alpolgármesternek választja a korábbi tisztségviselőt, így a végkielégítés időarányos részét vissza kell fizetnie. Az alábbi esetben hogyan kell számolni, és mekkora összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik az alpolgármesternek?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a polgármester végkielégítésre jogosultságáról, ennek részeként a végkielégítés időarányos visszafizetésének kötelezettségéről, ha a polgármester a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követő három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Ciklus végén – a főállású polgármester szabadsága

Kérdés: Főállású polgármester szabadságának a ciklus végén történő megváltása kapcsán kérem szíves álláspontjukat. A polgármester szabadságát a képviselő-testület a beterjesztett ütemterv szerint minden év februárjában hagyta jóvá. Ilyenkor göngyölítetten megjelenik az előző évek ki nem adott (ki nem vett) szabadsága is. Amennyiben jelen ciklus végén újraválasztják a polgármestert, kifizetendő-e számára az ún. szabadságmegváltás? Az előző ciklus végén kifizettük. Amennyiben megszűnik a jogviszonya (nem választják újra), milyen időpontban lehet a szabadságot kifizetni, amennyiben már nyugdíjas, akkor is a 40 nap letelte után van rá lehetőség? A képviselő-testület határozatban döntsön-e az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztség megszűnésével, azon a napon [Kttv. 225/B. § (2) bek. a) pont]. A polgármester tisztsége pedig – többek között – az új polgármester megválasztásával [Mötv. 69. § (1) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Sofőr foglalkoztatása vasárnap és munkaszüneti napon

Kérdés: Polgármesteri hivatal gépjárművezető munkakörű munkavállalói számára jogszerűen hogyan rendelhetek el munkát vasárnapra vagy munkaszüneti napra? A probléma: a hivatal vezetőit a hivatal állományában dolgozó sofőrök szállítanák a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hivatalos eseményekre, azonban az Mt. általunk ismert szabályai szerint jogszerűen ezt nem tehetik meg.
Részlet a válaszából: […] ...bek. a) pont és (2) bek.; 102. § (2)–(3) bek.]. Általánosan elfogadott társadalmi szokásnak tekinthető, hogy a munkaszüneti napokon a polgármesteri hivatal vezetői jelen vannak az ünnepségeken, hivatalos eseményeken, ott beszédet mondanak, képviselik a települést stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó ajánlattételre, így Ön tudja megítélni, mi a "lélektanilag" is alkalmas időpont. Az ajánlatot Ön bármikor megteheti a polgármesternek, erre sem állapít meg a Kttv. határidőt, de célszerű a polgármesteri hivatalon belüli ügyrendre és esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni – aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte –, akkor a Tny. – jövedelmi korlátról szóló – 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti kérdés a polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselő – öregségi nyugdíj folyósítása melletti, polgármesteri hivatalban történő – alkalmazására vonatkozott. A Tny. 83/B. §-ának (1) bekezdése csupán abban az esetben alkalmazandó, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Cafeteriajuttatás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A Kvtv. 60. §-ának (6) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 38 650 forintnál magasabb összegű illetményalapot állapíthat meg. A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, keretösszege pedig a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint, "törvény eltérő rendelkezése hiányában" 2019-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 ezer forintot. Az eltérő rendelkezést ebben az esetben a Kttv. tartalmazza az éves összegre vonatkozóan, így ha az emelt összegű illetményalap ötszöröse meghaladja a 200 ezer forintot, akkor nincs akadálya annak, hogy 200 ezer forintot meghaladóan kerüljön az éves cafeteriakeret megállapításra az önkormányzati hivatalban?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése határozza meg a cafeteriajuttatás éves keretösszegének minimumát, míg a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése (bruttó 200 000 Ft-ban) rögzíti az éves keretösszeg maximumát azzal, hogy törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.
1
7
8
9
15