Polgármesteri költségtérítés – tilalom kivétellel

Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...71. §-ának (6) bekezdését, melynek értelmében a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Idei köztisztviselői illetményemelés elszámolása

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?
Részlet a válaszából: […] ...és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében az önkormányzatoknak járó támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti. Ezzel összhangban, egyrészt a 1155/2025. Korm. határozat 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Családsegítő – besorolása és az új végzettség

Kérdés: Szociális intézménynél 2026 áprilisában családsegítő munkakörbe kinevezésre került egy közalkalmazott dolgozó, aki jelenleg érettségi végzettséggel rendelkezik. A munkaköre betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésére mentesítést kapott, szociális munka alapképzési szakon tanulmányait 2025. évben már megkezdte. A fentiek alapján C kategóriába került besorolásra. A közalkalmazott az egyetem mellett, várhatóan szeptemberben Pedagógiai munkatárs – gyógypedagógiai asszisztens szakképesítést szerez. A gyógypedagógiai képesítés megszerzését követően, változatlan munkakörben maradva magasabb fizetési osztályba kell-e sorolni? Illetményét befolyásolja-e a megszerzett végzettség?
Részlet a válaszából: […] ...sorolja fel, hogy a hatálya alá tartozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél milyen munkakörök tölthetők be [ld. rendelet 9. § (1) bek, 2. melléklet]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a jogosultsághoz figyelembe veendő munkaviszonyban töltött idők

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságának vizsgálatánál merült fel az alábbi kérdés. A kolléga a 2005. 04. 01. – 2026. 03. 31. és a 2006. 09. 04. – 2007. 09. 03. közötti időszakban munkaviszonyban volt foglalkoztatva az önkormányzatnál segédmunkás munkakörben (853291 Közcélú munka szakfeladatkódon). Ezen jogviszonyidőszakok beszámíthatóak-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás ideje, beleértve a fenti jogviszonyok szünetelésének idejét is [Púétv. 105. § (6) bek. d) és d) pont]. A helyi önkormányzatok 1992. július 1-től 2012. február 28-ig a Ktv., ezt követően a Kttv. hatálya alá tartoztak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (III.) – a munkaviszony differenciált beszámítása

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus esetében a Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges jogszerző időbe beszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „óvodapedagógus” munkakörben volt alkalmazva az Mt. hatálya alatt (magánóvodában, kft.-nél és bt.-nél)? Továbbá, szintén kft.-nél óvodavezető munkakörben munkaviszonyban töltött idő beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...pedig kimondja: az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Óvodát települési, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy vallási egyesület, illetve más személy és szervezet (alapítvány vagy gazdasági társaság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Munkaviszony tartamának beszámítása a jubileumi jutalom jogszerző idejébe

Kérdés: Magasabb vezető, intézményvezető kollégánk a Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult az elmondása alapján, abban az esetben, ha a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét is beszámítjuk. Az intézmény alapító okiratában az alábbi közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi hivatkozást találjuk:
5.1 A Szoc-tv. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, továbbá Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelező feladat ellátása.
5.2 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt településfejlesztés a társulást létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén.
5.3 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt egészségügyi alapellátás keretében az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
Az 5.1. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira a Kjt. szerinti jogviszony.
Az 5.2. és 5.3. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira az Mt. szerinti jogviszony.
Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Ptk. az irányadó. Magasabb vezető kollégánk az Mt. alapján volt foglalkoztatva az 5.2. közfeladatot ellátva gazdasági vezetőként az érintett időszakban. Az intézmény alapító okiratának megvizsgálása alapján kérdésünk: kollégánk Mt.-s jogviszonya a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámít-e a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt arra, hogy a kérdés szerinti „intézmény” alapító okiratában felsorolt feladatok a Mötv. alapján ellátandó helyi önkormányzati feladatok [lásd Mötv. 13. § (1) bek. 1., 4., 8., 8a. pontok, Gyvt. 94. § (2) bek.], másrészt arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Házasságkötés – összeférhetőség és összeférhetetlenség önkormányzati portfólióban

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(jegyző) ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az a személy, aki az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban áll, a Kttv. 258. §-ának (1) bekezdése alapján ún. közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Önkormányzati fenntartású óvodánál tehát jogszabály alapján kötelező az intézményvezetői poszt megpályáztatása. Erre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. § (1) bekezdése a magasabb vezetőkre vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Besorolás – bizonyítványok és jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörbe került kinevezésre közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozónk a 2024. évben. Jelenlegi besorolása E/09. Iskolai végzettsége, szakképesítése a következő:
1. szakközépiskolai érettségi bizonyítvány: Szakközépiskola pedagógiai szak (1999. 06. 17., érettségizett többek között pedagógiából és pszichológiából).
2. OKJ: kisgyermekgondozó, -nevelő 54-761-02 (2015. 06. 19.); Jogviszonyai a következők voltak:
– 1999. 08. 02. – 2000. 12. 31., kisebb megszakításokkal egyéni vállalkozóknál került foglalkoztatásra;
– 2001. 01. 01. – 2016. 03. 15., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2016. 03. 16. – 2024. 08. 31., közalkalmazott volt;
– 2024. 09. 04. – 2024. 10. 31., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2024. 11. 04-től önkormányzatunk bölcsődéjében dolgozik.
A pedagógiai szakon végzett érettségi bizonyítványt figyelembe kell-e venni, ha igen, akkor ennek alapján a besorolása hogyan változik? A besorolásához mely időtartamokat lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez a 15/1998. NM rendelet alapján a következő végzettségek vehetők figyelembe:– csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),– bölcsődei szakgondozó (OKJ),– csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),– csecsemő- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
51