73 cikk rendezése:
11. cikk / 73 Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján
Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
12. cikk / 73 Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
13. cikk / 73 Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása
Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
14. cikk / 73 Baleset a munkahelyen kívül – a munkáltatói felelősség feltételei
Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
15. cikk / 73 Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"
Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
16. cikk / 73 Munkavállalói járadékigény – ha már elévült
Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
17. cikk / 73 Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért
Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
18. cikk / 73 Kártérítés számítási módja
Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?
19. cikk / 73 Munkahelyi baleset a konyhában
Kérdés: Munkahelyem konyhájában elestem, a mosogatógép ajtaja becsukás után visszanyílt, amit nem vettem észre, és átestem rajta. Külső bokatörést szenvedtem. Ez munkahelyi balesetnek minősül?
20. cikk / 73 Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért
Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
